Kicsit többet vártam ettől a filmtől. Egy folyamatosan önmagára és a nézőkre reflektáló meta történet ez, ami rengeteg kisebb, egymástól majdnem független epizódból állt. Azonban ezek a történetek nem alkotnak egységet, nem alakulnak egésszé, csak különálló, furcsa pillanatoknak maradnak meg.
Mind a társadalmunk roma kisebbséghez való hozzáállását taglalta kimondottan sötét humorral. A karakterek folyamatosan megtörték a filmet, hogy az arcunkba beszéljenek, a filmbeli rendező karaktere pedig folyamatosan furcsa szituációkba nyomta a szereplőket, amitől az egész film elég kényelmetlennek hatott, mert mi magunk is egyfajta színpadon voltunk, mint a szereplők. Azonban úgy érzem, ez is túl lett tolva egy ponton, és kissé szájbarágósnak hatott a túlmagyarázás. Ez erős kontrasztban állt a film nagyon meghökkentő pillanataival, melyek folyamatosan azt kérték, hogy gondolkodjunk, és elemezzük a látottakat. Csak kérdés, van ennek értelme egyáltalán?
A film nem bontotta ki a szereplői helyzetét, nem láttatta azok életét, vagy ha igen, akkor nyomorpornó mivoltát kiemelve és kifordítva tette azt. A karakterek sem kaptak elég teret, hogy menjenek valahová, vagy fejlődjenek, pedig akadt pár nagyon érdekes ötlete a készítőknek. A rendező és német színházi producer hozzáállása a darabhoz totál szürreális, főleg a rendezőben végig látszik a kettősség, egyszerre tárgyiasítaná cigányságot, majd hirtelen megfordul, és valódi problémaként akarta bemutatni a szituációt. A színházi előadás kifordítása és a sajtóvisszhang befolyásolása szintén remek iránynak tűnt, és szépen reflektál arra, mennyire fontos a nézőknek csak látni, de nem megérteni egy társadalmi problémát. Egyik főszereplőnk barátnőjének múzeumi rablása is meghökkentő és feszültséggel teli, ugyanakkor a meztelen emberek szimbolikája szerintem nem volt helyesen használva.
Aztán más jeleneteket egyáltalán nem értettem, a rendező és Szintia hálószobai pillanata, a film felénél felbukkanó klip, vagy az iskolai momentumok, mintha egy teljesen más filmbe illettek volna bele inkább. A színészi játék sem volt mindig az igazi, dialógusok sajnos hiteltelennek hatottak, mintha mindenki felolvasott volna valami szöveget a kamera mellől. Persze, ez betudható a mozi furcsa történetének vagy a meta köntösének, de számomra csak idegenítő volt. Lehet, a cél az volt, hogy ezt én úgysem fogom megérteni, gondolom, ezért emlékeztetett erre a film rengetegszer. De ez a fajta cinikusság nagyon lehangoló, és a film végig ezt a hangulatot adja. Már az első jelenete is átvert, mert azt hiteti el, hogy a szereplők valódiak.
Úgy érzem, a rendezés túl szürrealista irányt képviselt egy már eleve komplikált társadalmi kérdésben, és inkább elbújt stílusa mögött, ahelyett, hogy állást foglaljon, vagy információt közöljön.
Nem rossz film, és mindenképp meglepett a hozzáállás, és végső soron örülök, hogy megnéztem, hisz ritka az ilyen jellegű alkotás Magyarországról. Azonban, történetmesélése számos kívánnivalót hagyott maga után, így ajánlani nem annyira tudom. A készítők túl sok mindenről akartak mesélni, de nem tudták összefűzni a sztorielemeket, így a történet felénél elveszett a fókusz, annak ellenére, hogy az individuális jelenetek kreatívnak hatottak.
Kicsit olyan, mintha a Rossz verseket nézném, a lezáró, mindent összekötő, mosdós jelenet nélkül. Itt is hiányzik a ragasztó a karakterek között. De megértem, ha a rendező inkább a pesszimizmust választotta, ahelyett, hogy mondjon valamit, csak akkor meg nem kell felmondatni a színészekkel a film féligazságait tartalmazó monológokat, hanem inkább filmnyelvi eszközökkel kéne az üzenetet átadni.
Mondhatni, ez a magyar Triangle of Sadness. A szürrealista humorba csomagolt társadalomkritika átadása valótlan karakterekkel mindkét filmben jelen van, ám a Háromezer számozott darab nem volt elég ügyesen összerakva. Tisztelem a vadságot, de én a struktúra embere vagyok.
7/10.
71 Háromezer számozott darab (2023)
Többség és kisebbség egyre feszültebb viszonya, az évek során a társadalmi közgondolkodás részévé váló, jellemzően a romákkal kapcsolatos előítéletek emberek ezreinek... több»
Szereplők: Elek Ferenc, Farkas Franciska, Vilmányi Benett, Rába Roland, Benedek Ágota
