A rezidencia egy laza, vicceskedő detektív sorozat, mely nyolc epizódon keresztül egyetlen gyilkosság körül forog. Narratívája kissé elnyújtott, és a humora erőltetett, de mégis képes volt egészen zárásáig fenntartani a feszültséget, igaz, ehhez annyi csavart halmozott egymásra, hogy azt bármelyik politikai botrány megirigyelhetné. Hangulata és látványvilága a legfőbb erőssége, bár a zsáner kliséit szinte mind megtaláljuk, a bűntény komplikációja elég izgalmat tartogat, hogy egészen az utolsó epizódig bárkire lehet gyanakodni.
A sorozat alapszituációja kiváló, a Fehér Ház ünnepi vacsoráján holtan találják a személyzet vezetőjét. Rengeteg vendég, alkalmazott és politikus a potenciális gyanúsított, a hatalmas épületben pedig megannyi titok rejtőzik. Hogy gyorsan lezárják az ügyet, a csodadetektívet, Cordelia Cuppot hívják, aki mindig mindenki előtt egy lépéssel jár. Ez azt jelenti, hogy a történet jelentős részében ő, vagy valamelyik segédje többször újra elmagyarázza a cselekményt, így az epizód végén elbóbiskolt Netflix néző is okosnak hiheti magát, és elmondhatja telefonját nyomkodó partnerének, hogy biztos a svájci szakács a gyilkos.
A történet minden epizódja új, lehetséges gyanúsítottakat mutatott be, rengeteg a zsákutca és félrevezetés. A sorozat szépen tartogatta titkait, és lassan fedte fel az eseményeket, számtalan flashbacken keresztül, de nem érdemes nagyon belegondolni, azért akadt pár narratív lyuk itt-ott. A csavarokat ütemesen adagolták a készítők, bár sokszor felmerül a kérdés, hogy az adott szereplő az adott dolgot sokkal hamarabb is elmondhatta volna. Nyilván ez apróság, és a sorozat nem is vette teljesen komolyan magát, aki Zodiákus-féle sztorira vágyott, az nagyon rossz gombra nyomott. A karakterek sokszor megtörték a negyedik falat, direkt teátrálisan beszéltek, de az egész meglepően koherens és szórakoztató maradt, mert soha sem voltunk biztosak, pontosan ki lehet az elkövető, egészen a lezárásig.
A látványvilág pazar, a fehér házi díszletek, effektek és miniatűrök fantasztikusan giccses atmoszférát teremtettek. Mintha egy kicsit szabadabb Wes Anderson filmet néztem volna vicceskedő, extravagáns figurákkal, akik teljesen meseszerűen reagáltak mindenre. Rengeteg az érdekes történelmi kikacsintás korábbi elnökök hóbortjaira, és kisebb érdekességekre a velük dolgozók életéből. Ezek az apróságok színesítették a legjobban a sorozatot, mely okosan használta fel helyszínét egy milliószor megcsavart gyilkossághoz.
Ugyanakkor a szereplők szinte mind gyengeelméjűek, hogy karizmamentes detektívünk remekelni tudjon. Ok nélkül titkolóztak, csak hogy egy epizóddal később mindent elmondjanak. Egy idő után fárasztóvá vált a gyerekes viselkedés, és már nem annyira tudtam mosolyogni a vicceskedésükön. Nyilván a humor szubjektív, de szerintem azzal mindenki egyetért, hogy ugyanaz a csattanó sokszor nem működik, a készítők viszont imádták mindenre az “Ez a furcsa dolog megtörtént? Igen, ez a furcsa dolog megtörtént” - féle Marveles poént alkalmazni.
A történet a sorozat közepe táján kezdte megérezni, hogy lehet, nyolc felvonás kicsit túl nagy vállalás volt, és valószínűleg fele annyi epizóddal egy kerekebb sztorit lehetett volna összehozni. Még mindig új gyanúsítottak bukkantak fel, de már egyre kuszább, pontosan kinek mi az indítéka, vagy épp hol volt. A narratíva magával hordozott egy enyhe kritikai szálat, mely egymás ellen fordította a gazdag politikusokat és a kiszolgáló személyzetet, de a sorozat nem volt elég komoly, hogy egy ilyen témakört rendesen boncolgatni tudjon, pedig az itt húzódó feszültség az egyik legérdekesebb eleme lehetett volna ennek a világnak.
Mindezek ellenére A rezidencia egy kellemes kis detektívsztori a zsáner össze tipikus elemével. Adott egy különc, hóbortos detektív, megkaptuk a jelenetet a sztori végén, ahol elmagyaráztak mindent, és megismertünk egyoldalú figurákat, akiknek mind akadt oka kést ragadni. Az a fajta tartalom, amit 2-3 nap alatt érdemes elfogyasztani, különben megsavanyodik, mert elfelejtjük, miért vitte ki a szobalány a gyertyatartót a hulla mellől. Ha bejön egy Gyilkos a házban (2021) és Tőrbe ejtve (2019) jellegű whodunnit mese, akkor ez is tetszeni fog.
