DarkLion

Nem minden ötletét bontja ki rendesen, és néha tényleg olyan érzés, mintha több filmet gyúrtak volna össze egybe. Viszont a hangulata nagyon adja. A finn erdős környezet, a népi horroros elemek és a testhorror együtt elég egyedi kombó, ráadásul Seidi Haarla nagyon erős benne.

Nagyon ilyen melankolikus-értelmiségi vibe-ja van az egésznek, de közben tök emberi marad. Fabrice Luchini konkrétan úgy játszik, mintha nem is szerepet alakítana. Néha kicsit túlbeszélt, de a végére teljesen beszippantott.

Aranyos, de kicsit sablonos. Az egész „kis srác bebizonyítja, hogy képes rá” sztorit már ezerszer láttuk, csak most állatokkal és kosaras hangulattal. Ettől függetlenül a karakterek szerethetők és pár poén tényleg betalált.

Őszintén nem vártam sokat, de meglepően beszippantott. A karakterek szerethetők, a humor sokszor random, de pont ezért működik. Vannak részek, ahol kicsit túltolják az üzenetet, viszont az animáció és az állatos jelenetek nagyon jól néznek ki.

Első pár rész után azt hittem, valami gyenge nyári romkom, de aztán jött a pörgés és a lelki mélyrepülés. Nem minden szál jön össze (főleg a családi drámák kicsit elnyújtottak), de az érzelmi csúcspontok brutálisan betalálnak. Simán lehet, hogy másodjára még jobban üt majd.