Passió

Egy Názáreti Jézus nevű embert valóban keresztre feszítettek Jeruzsálemben a Golgota hegyen, Kr.u. 30-ban. Ez történelmi tény, és nem hitbéli kérdés. Az is tény, hogy a római helytartó, Poncius Pilatus azért hozta meg döntését Jézus megkínzásáról és ... Teljes kritika

Lehet bántani és kritizálni a Passiót, de az elvitathatatlan tőle, hogy a nagypénteki misztériumot így még egy film se adta vissza. Egy mezei halandónak és egy mélyen hívőnek is ugyanazt adhatja. Ráeszmélést arra, hogy Krisztus mekkora áldozatot vállalt a bűneinkért a kereszten!

Mel Gibson mellékesbe rendez néha filmet is, de amikor így tesz, az mindig maradandó alkotás lesz. A Passio is az lett, mert az erőszak ilyen nyers ábrázolására nem sokan képesek, Gibson igen. Vonzódik a történelmi témákhoz, és nem fukarkodik sohasem... Több a durva jelenetekkel vagy a vérrel. Viszont néha átesik a ló túloldalára, ami ebben a filmjében a legtettenérhetőbb. Persze tisztában volt vele, ha nem csinálja ilyenre, a kutya se lenne rá kíváncsi. De mikor egy embert (mert Jézus is csak az volt) közel fél óráig korbácsolnak és már a vére fele elfolyik, de még mindig lélegzik, hát finoman szólva is hiteltelen. Az a rész lett a legbrutálisabb és a legeltúlzottabb, emiatt nehéz is végignézni, de ez jellemző az egész filmre. A keresztre feszítés is hagy kívánni valót maga után, ahogy ott forgatják a kereszten, egyszerűen nevetséges, már rég kiszakadt volna a keze a szögből amilyen erővel ledobták a földre. Nagyon hatásvadász lett a Passio, de azt nem lehet rá mondani, hogy nem minőségi film, mert az. A hitelessége viszont erősen megkérdőjelezhető.

Mel Gibson rendezésében eleveníti meg Jézus utolsó tizenkét óráját, a film rendkívül realista, nyers stílusával, megrázó hangulatával különbözik a korábbi bibliai feldolgozásoktól. A cselekmény fókuszában Krisztus fizikai és lelki szenvedései állnak;... Több a történet lineáris, helyenként visszaemlékezésekkel színesítve, a karakterek közül Jézus (Jim Caviezel) ábrázolása személyes, szenvedése drámai erejű, az anyja (Maia Morgenstern) és Júdás szerepét árnyaltan mutatja be. A színészi játék intenzív, hiteles, bár némely szereplő egysíkú marad. A forgatókönyv kizárólag a szenvedést emeli ki, filozófiai vagy teológiai mélysége kevésbé hangsúlyos, rendezésben Gibson a naturalista brutalitás mellett festményszerű beállításokat és atmoszférát teremt, az operatőri munka vizuálisan magas színvonalú. Objektíven a film részleteiben kifejezetten megosztó, sokkoló – szubjektíven viszont érzelmileg lehengerlő és elgondolkodtató, erős lélektani hatással. A célközönség a vallási, történelmi filmek kedvelői és azok, akiket érdekel Jézus szenvedéstörténetének realistább, modern értelmezése.