petyipetyi

Imádom, amikor egy film bevállal egy ennyire abszurd ötletet, és nem próbálja mindenáron realisztikusnak eladni. Persze vannak pillanatok, amikor azért felmerül benned, hogy ezt mégis hogyan gondolták komolyan, de a feszült jelenetek és a nyomasztó képi világ miatt könnyű elengedni a logikázást. A vége nekem már kicsit sok volt, de összességében emlékezetes darab.

Imádtam a film fiatalos hangvételét: mintha csak haverok beszélgetnének egymással a szerelemről, a szexről és arról, hogy mi a „normális”. A rendezés finom, nem akar mindent túlmagyarázni, inkább csak érzéseket mutat. Bár néhol lehet, hogy több karaktert is elmélyíthetett volna, de így is erősen betalált.

Nekem túl lassan csordogált, mintha művészfilm lenne szórakoztató sorozat helyett. A két testvér harca Agnes és Ada között néha unalmasan klisés. De amíg vannak intrikák, maradok.

Kezdtem a pilotot, és hirtelen már azon kaptam magam, hogy megnézek még két részt. Nem semmi sztori.

Helyenként vicces tud lenni és az animáció sem a legrosszabb, de valljuk be, a nyomába sem ér a klasszikus animációs sorozatnak.