Korábbi premierek

Az első rablást követően a tolvajbanda újabb, az elsőnél sokkal bonyolultabb és kockázatosabb akcióra készül.  

Hulot úrnak egy lakókocsit kell elvinnie az amszterdami vásárra Párizsból. Az úton pedig rengeteg problémával kell szembenéznie, aki ugyan oda ér a vásárra, záráskor.

1944-ben légiriadó vet véget a Végvári Tánciskola rendezvényének. A zűrzavart kihasználva a ruhatáros fia elemel egy idegen kabátot, hogy az érte kapott pénzből kifizethesse Fussbaum Arankát. A ruhatárosnő szégyenében elhatározza, hogy visszaszerzi a lopott holmit, de miután a lányával, sógorával s annak fiával útnak indul, a háború a lopásnál sokkal súlyosabb vétségek elkövetésére kényszeríti őket.

Tavernier egy lyoni születésű őrült sorozatgyilkosról készített filmet 1976-ban. Joseph Bouvier néven szerepelteti, a valóságban Joseph Vacher volt a neve. Története nyomán felvetődött az a büntetőjogi kérdés, hogy a mentálisan zavart egyén felelős e az elkövetett tetteiért. A brutális módon elkövetett gyilkosságokban - függetlenül az elmeállapotától - bűnösnek találták és 1898-ban guillotine által kivégezték. A gyilkos szerepében Michel Galabru, a bíró alakjában pedig Philippe Noiret nyújt kiváló alakítást.

A film 1938-ban Rómában játszódik azon a napon, amikor Hitler Mussolini Olaszországába látogatott. A hatalmas bérház összes lakója a népünnepéllyé szervezett esemény alkalmából kíváncsian tódul a gyűlés helyére, csak Antonietta, a csinos, de életunt hatgyermekes háziasszony (Sophia Loren), és a rádióbemondói állásából, homoszexualitása és antifasiszta nézetei miatt elbocsátott, Gabriele (Marcello Mastroianni) marad a házban. Gabriele szorongva várja a letartóztatását Antonietta kanárija kirepül a lakásból és Gabriele ablakában ül le. Így ismerkedik meg ez a két ember és töltik együtt a napot.

A második világháború a végéhez közeledik. A németek már elvesztették Franciaország nagy részét és a szövetséges csapatok úgy döntenek, ideje végső csapást mérni rájuk. A tervek szerint többezer amerikai, lengyel és angol ejtőernyőst dobnak le Hollandiába, hogy kiépítsenek néhány bázist, amíg az erősítés megérkezik. Három hidat kell elfoglalniuk a Rajnán és a legnagyobb stratégiai fontosságú hely az Arnhem-híd, amit ha elfoglalnak, azzal leblokkolhatják egész Nyugat-Németországot.

Vittorio Gassman talán egyik legmegrendítőbb alakítását nyújtotta a hatalomhoz, parancsoláshoz szokott katonatiszt szerepében, aki váratlanul elveszítette a látását. Vajon képessé válhat-e arra, hogy újra elfogadja önmagát és egy nő áldozatos szerelmét?

Harry Walker, egykori katonai pilóta egy rádióállomásnál dolgozik Salt Lake Cityben, forgalmi riporterként egy helikopterről tudósít. Tanúja lesz egy bankrablásnak, és látja, amint egy nőt túszul ejtenek. Követi a bűnözőket, először a kocsijukban, majd helikopterre szállnak. Harrynek fogytán van az üzemanyaga, ezért drasztikus lépésre szánja el magát, hogy folytathassa az üldözést.

Dokumentum-játékfilm egy lakásproblémával küzdő, munkás házaspár életéről, emberi kapcsolatairól és a család felbomlásáról. Irén, a fiatal munkásasszony a szoba-konyhás, peremkerületi lakásban él kislányával, katonaidejét töltő férje szüleinél. A családban mindennaposak a gyilkos viták, a veszekedések és ezen a leszerelő férj hazatérése sem változtat. Sőt, az apának sikerül féltékenységet szítani fiában is a felesége ellen, aki így végképpen védelem nélkül marad.A film 1979-ben a mannheimi filmfesztiválon nagydíjat kapott, Budapesten pedig a Magyar Filmkritikusok díját, valamint a legjobb elsőfilmes rendezés és a legjobb operatőr díját.

A Játék az almáért című cseh vígjátékban egy szülész-nőgyógyász és legújabb segítője különös kapcsolatát ismerhetjük meg. Josef John doktor mindig a körülötte sertepertélő nővérek közül választ magának szeretőt. Így történik ez a csinos Annával is. A férfi elcsábítja, majd miután ráun, elhagyja a nőt. Anna azonban nem hagyja annyiban a dolgot és jelentkezik az orvosnál, mint várandós kismama...

Lon McQ nyomozó legjobb barátja gyilkosa nyomába ered, emelett pedig mindent elkövet, hogy felszámolja a rendőrség köreiben uralkodó korrupciót.

Casanova 1756-ban megszökik az inkvizíció velencei ólomfedelû tömlöcébõl. Egész Európán át vezetõ menekülése során mindenütt elhíresül mint jeles szívtipró. A film ezt az utat vázolja fel a nõcsábásznak Waldstein gróf csehországi kastélyában bekövetkezett haláláig.

Nem könnyű az élet a szegénynegyedben, és bár lehetetlennek tűnik, de Rocky Balboa megpróbál kitörni. Sok lehetősége nincs, így a sporttal, pontosabban a boksszal próbál szerencsét. Tehetséges, erős, célja egyenesen a profi világbajnoki cím, amivel akár milliókat is kereshetne. A sikerhez persze szerencse és jó időzítés is kell. Amikor Apollo Creed boksz-sztár Philadelphiába, Rocky városába érkezik, Mickey, Rocky edzője felismeri a nagyszerű lehetőséget Rocky számára. Mindössze annyi kell, hogy Rocky megverje Apollót, így egyből reflektorfénybe kerülhet, sőt, akár világhírnévre is szert tehet.

Igazi filmtörténeti csemege! Egyrészt, mert a legnépszerűbb hollywoodi musicalek sztárrendezője, Cukor hetvenöt évesen állt ismét a kamera mögé, hogy elkészítse ezt a filmet. Másrészt a történelmi szituáció okán: a hetvenes évek első felében ugyanis úgy tűnt, a két nagyhatalom a közeledés politikáját választja. Eljött hát az ideje annak is, hogy egy szovjet-amerikai koprodukciós film készüljön, így a Lenfilm és a 20th Century Fox összefogott! Harmadrészt azért, mert ez Maeterlinck színdarabjának harmadik filmes feldolgozása: az elsőt Maurice Tourneur (1918), a másodikat Walter Lang (1940) jegyzi. A szimbolikus mesében két gyerek keresi a Kék madarat, vagyis a boldogságot. Az üzenet pedig Jane Fonda megfogalmazásában így hangzik: "Az ember csak akkor lehet igazán boldog, ha mindenki boldog körülötte."

Hatholdas rózsakert közepén álló házának szobáit a kisváros arany ifjainak adja ki a társaságkedvelő Ilka néni. Jóvoltából a bérlő urak nemcsak a rózsákat, hanem a város eladó lányainak csokrát is megcsodálhatják. Ilka néni hálójába Gruber Franci, az ifjú joggyakornok is beleesik, akit "fogadott lányának", a kissé korosodó, és a városka legényeihez képest túl okos Irénnek szemel ki.

Egy híres és rendkívül eredményes a Forma-1-es pilóta, Bobby Deerfield (Al Pacino), felhagy a versenyzéssel, miután csapattársa balesetben meghalt. Egy egészségügyi intézményben találkozik Lilliannel (Marthe Keller), beleszeret, és kapcsolatuk váratlan fordulatot vesz, amikor megtudja, miért van ott ahol valójában van.

Öt ötvenes éveiben járó férfi úgy dönt, hogy újra olyanok lesznek, mint fiatalként: mámorosak, kicsapongóak és hóbortosak. Egyik hajnalon négyen úgy döntenek, hogy elindulnak meglátogatni ötödik barátjukat. Az úton felelevenítik a múltat, a kalandokat és újakba is belebonyolódnak.

Két rabbinövendék visszatér az olaszliszkai zsinagógához. A pusztulás egyre erősebb, ez látszik a temetőn is. A falakon gyerekek rajzai, a padlón egy lány ugróiskolázik...

A Sokat akar a szarka... című francia vígjátékban a négy jó barát egyike egy nap beleszeret egy elbűvölő piros ruhás modellbe. Ezt követően mindent elkövet, hogy vágyai netovábbját megtalálja. A baj mindezzel csupán az, hogy Etienne nős és gyönyörű gyermekei vannak...