Korábbi premierek

A japán film nagy korszakának világhírű darabja. A háború elembertelenítő hatását példázó kegyetlen rémmese a középkorban játszódik, a belső háborúk idején. Egy magára maradt fiatalasszony és anyósa abból élnek, hogy szamurájokat ölnek meg, értéktárgyaikat ellopják. A gyönyörű fiatal nő szerelembe keveredik egy szökött katonával, s ezzel kivívja anyósa gyűlöletét, féltékenységét. Az ember alatti lét kíméletlen, szenvtelen ábrázolása naturalizmussal, misztikummal és erotikával vegyül.

A század elején játszódik a film, Dél-Afrikában, egy gyémántlelőhelyen, ahol megtalálják a legnagyobb gyémántot a földön. Az 550 karátos gyémánt azonban a felavatásakor eltűnik. Az ékszert tolvajok csenték el, de szerencsére akad vállalkozó arra a feladatra, hogy megtalálja a tolvajt.

A saga folytatódik, ezúttal a városban. A fiatal hazafiak célja most egy térkép, melyet a titkos rendőrség főhadiszállásán őriznek. 

Spartacus (Kirk Douglas), a trák gladiátor egy napon megelégeli a szolgasorsot, és úgy dönt, nem csak saját maga, hanem minden társa számára kiharcolja a szabadságot. Felkelést indít, hadsereget szervez, Itália-szerte csatlakoznak hozzá a rabszolgák, akik megelégelték sorsukat. Spartacus és hadserege készen áll arra, hogy megütközzön Róma legvitézebb hadseregével is.

Romantikus film a nagy romantikus zeneszerzőről, Liszt Ferencről. Hosszú utazások, nagy sikerek, szenvedélyes szerelmek és persze sok zene. A magyar-szovjet koprodukciós filmben a kor csaknem minden nagy magyar színésze szerepet vállalt - ha máshogy nem, hát a hangját kölcsönözte orosz kollégájának.

Korin György az ország legelismertebb pszichológusának számít, akinek saját televíziós és rádiós műsora van. Egy nap váratlanul híre megy, hogy meghalt, a férfi ugyanakkor egyáltalán nem siet eloszlatni a híresztelést. Korin csak vár, figyeli a történéseket, miként reagálnak a hírre barátai, családja és tanítványai.

A film Dózsa Györgynek állít emléket, aki tudatosan áldozta életét az elnyomottak igazáért. A Zápolya (Csíky András) által legyőzött és elfogott Dózsa Werbőczy (Major Tamás) ítélőszéke előtt áll. Werbőczy Dózsa fejére olvassa, hogy a török ellen szervezett kereszteshadat megbízói és a földesurak ellen vezette. Dózsa visszaemlékszik: a földesurak karóba húzatták a jobbágyokat, mert azok a kereszteshadba akartak beszállni. Ezt meg kellett torolni, és ki kellett szabadítani a jobbágyokat. Dózsát Lőrinc pap (Koltai János) győzte meg a szegények igazáról.Dózsa nem tagad meg semmit, ezért tüzestrón-halálra ítélik. Az alvezéreknek enniük kell vezérük húsából.

A börtönből szökött fiú cél és feladat nélkül kószál Budapest utcáin a II. világháború utolsó napjaiban. Körözik, arcát jól ismerik, ezért régi elvtársai elbújtatják és kivárásra intik. Barátja, Andi eltűnik az utolsó bevetésben, a fiú pedig beleszeret Ágnesbe, Andi nővérébe. De ez sem bírja maradásra kényszeríteni, az ostromra készülő város utcáin kószál nagy veszélynek téve ki ezzel magát? A film operatőre, Ragályi Elemér 1970-ben a Játékfilmszemle és 1971-ben a Magyar Filmkritikusok Díja, operatőri díját is elnyerte.

Lírai szépségű film, melyet Rudolf trónörökös és Vetsera Maria tragikus szerelme ihletett. Widerberg impresszionista álomképszerű jelenetekben örökíti meg egy szökött katona és egy kötéltáncosnő szerelmét.

A Repülőműszaki Főiskolán tanuló fiatalok és oktatók mindennapjait mutatja be a filmsorozat. Majd - a Főiskola elvégzése után - a repülős élet mozgalmas napjait...

A híres írót, Karinthy Frigyest hallucinációk kínozzák, és hamarosan problémái lesznek a látásával. Bár az orvosok megnyugtatják, az író gyanítja, hogy súlyos betegsége van. A könyvtár szakirodalmát tanulmányozza, és egyre inkább meggyőződik arról, hogy agyrákja van. Gyanúja megalapozottnak bizonyul. Egyetlen reménye, hogy a kor leghíresebb agysebésze megmentheti az életét. Révész György nemcsak a Karinthy-regényt, hanem egész irodalmi életművét is a vászonra álmodta.

A cseh kispolgárként élő krematóriumi dolgozó a II. világháború idején szép lassan kezdi elveszítenni a józan eszét és meggyőződése, hogy hamvasztásaival enyhíteni tud a szenvedéseken és megmentheti a világot.

Egy busás zsákmány után a zseniális betörő egy olasz falucskában próbálja meg elrejteni kincsét.

A Scotland Yard főfelügyelője a rendkívül gyanúsnak tűnő Emberday intézményt figyeli, ahol az Emberday család lakik néhány apácával együtt.

A film drámai egységbe foglalja a Dunatáj változatos növényvilágának, a Szekszárd és Baja között elterülő Gemenci ártéri rezervátum kis és nagy vadjainak, hasznos és kártékony madarainak életét. Bár megszokott jelenségeket helyez nagyító alá, a szakértő szemével láttatva az eseményeket, bevezeti a nézőt a természet lüktető, újra meg újra meginduló életének megismerésébe. Nemcsak a madárfészkek titkai tárulnak fel, láthatóvá válik a létért való küzdelem keménysége is. Így a jelenetek, szépségükön túl, izgalmasak és szórakoztatóak. Alkotójuk méltán kapott Nagydíjat Velencében, 1953-ban.

Singer keresztülutazza az országot, hogy meglátogathassa az elfekvőben lévő siketnéma barátját. A városban való tartózkodása alatt pedig megismerkedik szállásadója lányával, akivel rövidesen közeli barátságba kerülnek egymással.