Érezted már úgy, te nem te vagy? Úgy, mintha önmagadat kívülről látnád? Sokunk életében megtörténik ez a fura érzés. És ez volt az az alapgondolat, amit meglovagolt a Mátrix. Mi van, ha te nem is te vagy? Mi van, ha az életed csak illúzió? Mi van, ha szabadságod is csak illúzió, ahogyan a puszta léted is? A Mátrix film szinte berobbant a köztudatba 1999-ben. A film sikere gyorsan felemelte az addig híres Keanu Reevet a sztárok sorába. (Számos más színész szóba jött Neo megformálására: Pitt, Cage, Cruise stb., de végül a befutó Reeves lett, szerencsére. Valahogy nehezen tudom elképzelni az amúgy csábító, nyaminyami és szexi Pittet egy ilyen szerepben.) Ám nem mindegyik szereplőnek sikerült meglovagolnia a siker hullámait. Carrie-Anne Mosst, ha levette a mátrixos napszemcsit, igazából senki nem ismerte fel az utcán (legalábbis saját bevallása szerint). Miközben néztem a filmet, eszembe jutott, hogy mintha már hallottam volna valami hasonlóról vagy láttam volna egy ilyen filmet. És valóban. A Ki vagy doki? egyik hetvenes évekbeli részében az emberek egy Mátrix nevű intelligens számítógép által generált világba léphettek be. Talán ez a rész adta az ötletet a történet megírásához és megrendezéséhez. Ám ha az jut eszedbe, hogy van a filmben némi Alice csodaországban, vagy van benne némi vallás, teológia, buddhizmus, netán szubkultúrás utalások, nos, nem tévedsz. A filmet híressé válásához úgy gondolom, hogy hozzájárult a jó bullet time technika is, mely hatásosan lassította le az akciójelenetek egy-egy pillanatát. A film vegyes kritikákat kapott. Mégis túlélte a negatív véleményeket, és mára egy ikonikus történetté vált. Sőt, bizonyos tekintetben a popkultúrában is helyet kapott. (Lásd: az Állítsátok meg Terézanyut! filmben többször említik Neo nevét.) Szerintem hiába 99-es film, simán megállja a helyét a mostani filmek között. Érdemes megnézni, ahogyan a teljes trilógiát is. (Hogy a negyedik részét érdemes lenne, nos… nézd meg, és majd eldöntöd magad.) Szóval filmre fel, és jó szórakozást!
Érezted már úgy, te nem te vagy? Úgy, mintha önmagadat kívülről látnád? Sokunk életében megtörténik ez a fura érzés. És ez volt az az alapgondolat, amit meglovagolt a Mátrix. Mi van, ha te nem is te vagy? Mi van, ha az életed csak illúzió? Mi van, ha szabadságod is csak illúzió, ahogyan a puszta léted is? A Mátrix film szinte berobbant a köztudatba 1999-ben. A film sikere gyorsan felemelte az addig híres Keanu Reevet a sztárok sorába. (Számos más színész szóba jött Neo megformálására: Pitt, Cage, Cruise stb., de végül a befutó Reeves lett, szerencsére. Valahogy nehezen tudom elképzelni az amúgy csábító, nyaminyami és szexi Pittet egy ilyen szerepben.) Ám nem mindegyik szereplőnek sikerült meglovagolnia a siker hullámait. Carrie-Anne Mosst, ha levette a mátrixos napszemcsit, igazából senki nem ismerte fel az utcán (legalábbis saját bevallása szerint). Miközben néztem a filmet, eszembe jutott, hogy mintha már hallottam volna valami hasonlóról vagy láttam volna egy ilyen filmet. És valóban. A Ki vagy doki? egyik hetvenes évekbeli részében az emberek egy Mátrix nevű intelligens számítógép által generált világba léphettek be. Talán ez a rész adta az ötletet a történet megírásához és megrendezéséhez. Ám ha az jut eszedbe, hogy van a filmben némi Alice csodaországban, vagy van benne némi vallás, teológia, buddhizmus, netán szubkultúrás utalások, nos, nem tévedsz. A filmet híressé válásához úgy gondolom, hogy hozzájárult a jó bullet time technika is, mely hatásosan lassította le az akciójelenetek egy-egy pillanatát. A film vegyes kritikákat kapott. Mégis túlélte a negatív véleményeket, és mára egy ikonikus történetté vált. Sőt, bizonyos tekintetben a popkultúrában is helyet kapott. (Lásd: az Állítsátok meg Terézanyut! filmben többször említik Neo nevét.) Szerintem hiába 99-es film, simán megállja a helyét a mostani filmek között. Érdemes megnézni, ahogyan a teljes trilógiát is. (Hogy a negyedik részét érdemes lenne, nos… nézd meg, és majd eldöntöd magad.) Szóval filmre fel, és jó szórakozást!