Bizony, régen volt már 1968 és a zseniális Night of the Living Dead. George A. Romero pedig a röpke tíz esztendő alatt nem sok értékelhető mozit tett le az asztalra.
Talán csak az 1973-as, The Crazies című film, amit érdemes megemlíteni Romero mester alkotásai közül ezen idő tájt.
Szóval a filmre már 1974 körül elkezdett "készülgetni" Romero, sőt még maga Dario Argento is bíztatta, majd a film elkészültekor, a film társfinanszírozásába is beszállt testvéreivel a nemzetközi forgalmazási jogokért cserébe, így remélve, vagy bizalmat szavazva, hogy Romero "sikeres" munkát fog letenni az asztalra.
A Holtak hajnala forgatási ideje 1977 novembere és 1978 februárja között kifejezetten gyorsan lezajlott Monroeville-ben és Pittsburgh-ben. A különleges és kifejezetten ütős sminkeket Tom Savini készítette, akinek ez a film aztán elindította nem gyenge karrierjét.
Na szóval, a Holtak-trilógia második darabja, ahol már zombiknak nevezik az élőhalottakat. Természetesen a zombikat mint horror filmes "kellékeket" nem Romero találta fel, hiszen zombik már a harmincas évek óta "riogatják" a nézőket. Jelen filmünkben nem nagyon tálalja derék rendezőnk, hogy a vírus hogy és miért kezdett el úgymond terjedni.
De mindegy is, hiszen Romero belecsapott a lecsóba. Hőseink, Stephen (David Emge) és Francine (Gaylen Ross)a vírus első fázisaiban elkötik a munkahelyük (egy TV-társaság) helikopterét, és a zombik által elfoglalt épületből gyorsan elmenekülnek. Ám nem sokkal ezek után a két csalódott SWAT kommandós, Peter (Ken Foree) és Roger (Scott H. Reiniger) is úgy dönt, hogy a két televíziós szakemberhez csatlakoznak.
Kevés az üzemanyag, és egy benzinkúton megpróbálnak tankolni, de az összegyűlt "zombihad" megtámadja őket, így pillanatok alatt megintcsak kénytelenek felszállni. De az üzemanyag vészesen fogy, így leszállnak egy pláza tetején, és felderítik a terepet. Mivel csak egy pár élőhalott van a plázában, elhatározzák, hogy ideiglenesen ott állítanak fel egy úgynevezett "erődítményt."
De Roger lábát megharapja egy zombi, így saját kérésére fejbe lövik, és a pláza kertjében el is temetik. A három megmaradt túlélő pedig tényleg megpróbál túlélni. Ám természetesen a csavar csak most jön, amit már nem szeretnék lelőni.
Még egy érdekesség, a zombik színe... Tom Savini azért maszkírozta kékes-zöldre a zombikat, hogy így jobban mutatnak majd a később kiadásra kerülő képregényekben. A zombik céltalan, üres "sétája" egy görbe tükör az emberiség előtt, hiszen aki már volt bevásárlóközpontban, az látja, hogy tényleg sokan úgy mennek előre céltalanul, mint a zombik. Csak manapság már csöpögő nyállal, mobillal a kézben közvetítik az értelmetlen, üres és semmitmondó életüket...
Komfortista társadalom, "Ockham borotvája", a saját magát mértéktelen mohósággal felzabáló emberiség... Némi dark/comedy, belek tépése, sok-sok gore képsor és Michael Gornick szürreális, de mégis didaktikus képi világa. Romero a "show don't tell" film mellett tette le a voksát. A zene persze Goblin, hogy a sok véres kép mellett dudorásszunk is kicsit. Nincsenek hősök, miért is lennének?
Az emberiség végre megfizet a bűneiért! "A Pokol megtelt, így a holtak újra elfoglalják a Földet!" George A. Romero mestermunkája. Nincs mese, ez egy hatalmas klasszikus. Nekünk mi marad? Hát egy kis "guilty pleasure!"
80 Holtak hajnala (1978)
Ha a pokol megtelt, a halottak a földön fognak járni. A zombik immár elszabadultak, seregeik elözönlik, és rettegésben tartják a világot. Négy túlélő egy... több»
