Ben Wheatley filmje.
A Free Fire, és a Kill List filmek rendezője itt viszont csúnyán mellé lőtt ezzel a mozival.
Mi a sztori?
Mi az, ami annyira nem nyerte el a tetszésemet?
Lássuk!
Nehéz bármit is mondani a látottakról. Még itt van a sztori az emlékeimben, sajnos túl erősen is, ami azért annyira nem jó.
Ismét egy bio, vagy öko-horrorhoz van (lenne) szerencsénk, de sajnos nekem a szerencséről mások a meglátásaim.
A hihetetlen sztori szerint vírus tombol az egész világon, és a tudósok bőszen keresik az ellenszert. Egyikük már egy hatalmas nagy erdőségben kutat és a másik, éppen most megy utána, hogy segítsen neki.
Eddig ok?
Hát bevallom, nekem már itt sem!
Szóval ott van a vírus!
Milyen vírus?
Milyen típusú?
Kiket pusztít el, vagy nem válogat?
Kit érdekel, mert az alkotókat aztán nem.
Vannak a maszkos emberek, meg a maszk nélküliek és csókolom!
Na, érthető?
Az erdő, és a fényképezés szép, indul egy kis misztikus vonal a könyv révén, de úgy nagyjából ennyi. Aztán úgy ott van az a kőből készült valami, amit nem bontanak ki, és persze a fárasztóbbnál fárasztóbb monológok.
Talán ez egy művészfilm?
A színészek, mint Joel Fry, Ellora Torchia, Reece Shearsmith, Mark Monero, és Hayley Squires inkább tűntek turistának, akik már pár üveg Gin elfogyasztása után nem találják a sátrukat, mint színészeknek.
Túl absztrakt, túl szürreális, csak éppen iszonyatosan rossz, és értelmetlen. Pedig a helyszín jó, sőt tökéletes, szép a képi világa, és a technikai dolgokkal sincs igazán nagy bajom.
Csak ezzel a semmitmondó, mesterkélt, álművészi moslékkal, amit egyesek filmnek mernek hívni.
Ja, és a színészeknek álcázott turistákkal.
Ennyi, és egy görcsös fejfájás!
Alszom is egyet kedvenc fotelemben.
Ott legalább azt álmodom, amit akarok.
Legalábbis szeretném ezt hinni.
48 Földmély (2021)
Mialatt a világ egyre elkeseredettebben kutatja egy vírus ellenszerét, egy tudós és egy cserkész egy erdő mélyén keresi a megoldást.
Szereplők: Reece Shearsmith, Joel Fry, Ellora Torchia, John Hollingworth, Hayley Squires
