Elképesztő, hogy erről a filmről eddig SENKI nem írt véleményt! (Vagy csak én vagyok olyan öreg, hogy már a bemutatásakor is láttam?!) A hatvanas évek elejének egyik legismertebb darabja, méltó társa Antonioni (a filmben említik is a „Napfogyatkozás” című filmjét, amelyiket szintén 1962-ben forgatták), Fellini, Pasolini munkáinak. Két véletlenül egymáshoz csapódó ember, Bruno és Roberto története, parádés alakításokkal. Vittorio Gassman egyik legnagyszerűbb szerepe, pedig az ő munkássága igazán bővelkedik kiemelkedő darabokkal. A film készítése idejében a 32 éves Jean-Louis Trintignant már jó néhány filmmel a háta mögött ezzel érte el színészi pályafutásának állandó magas szintjét. Két életstílust vethet össze a néző és dönthet, hogy melyiket érdemes választania. Komoly mondanivaló, könnyed megvalósításban, a vége viszont… Jó volt hallani a rég halott Somogyvári Rudolf hangját Gassman szinkronjaként, mellette Tordy Géza hangjával nagyszerűen eljátszotta a filmen látható Roberto félénkségét, bátortalanságát.
Elképesztő, hogy erről a filmről eddig SENKI nem írt véleményt! (Vagy csak én vagyok olyan öreg, hogy már a bemutatásakor is láttam?!) A hatvanas évek elejének egyik legismertebb darabja, méltó társa Antonioni (a filmben említik is a „Napfogyatkozás” című filmjét, amelyiket szintén 1962-ben forgatták), Fellini, Pasolini munkáinak. Két véletlenül egymáshoz csapódó ember, Bruno és Roberto története, parádés alakításokkal. Vittorio Gassman egyik legnagyszerűbb szerepe, pedig az ő munkássága igazán bővelkedik kiemelkedő darabokkal. A film készítése idejében a 32 éves Jean-Louis Trintignant már jó néhány filmmel a háta mögött ezzel érte el színészi pályafutásának állandó magas szintjét. Két életstílust vethet össze a néző és dönthet, hogy melyiket érdemes választania. Komoly mondanivaló, könnyed megvalósításban, a vége viszont… Jó volt hallani a rég halott Somogyvári Rudolf hangját Gassman szinkronjaként, mellette Tordy Géza hangjával nagyszerűen eljátszotta a filmen látható Roberto félénkségét, bátortalanságát.