Végre egy pozitív hős, végre egy sikeres történelmi csata!

2023.07.07 00:42 Dorkateo Olvasottság: 263x

0

Vérbeli kalandfilmet láthatunk a mozikban és a Netflixen. A történet központi eleme, hogy 1757-ben az elképesztő hadvezéri tehetséggel bíró Hadik András titokban, az éj lepje alatt vezette 4320 fős huszár regimentjét Bécsből Berlin falai alá. A négyszázötven kilométeres távolságot hat nap alatt tették meg, lovakkal és szekerekkel, gyalogsággal, s ez már önmagában bravúr. Pláne ilyen látványosan megfilmesítve! Az éjjeli, holdfényes lovasjelenetek gyönyörűek, a táj fenséges, a lovastudás elismerésreméltó.

Nem érdekel, ki fizette, nem érdekel, milyen politikai visszhangot képzelnek(tudnak) mögé, én még több ilyen filmet kérek! Végre jól szórakoztam egy magyar történelmi filmen, végre nem a himnuszi balsors nyögését kellett sírva néznem, hanem egy olyan „huszárvágást”, ami bevonult a katonai szakkönyvekbe is, mert Hadik Andráson kívül csak Napóleonnak sikerült a berlini kaput áttörni, csak a kis franciának sokkal drágábban és lassabban.

S ez a Hadik András valamit mégiscsak tudott, mert végül 1774-től haláláig (1790) a Monarchia Udvari Haditanácsának elnöke, s ezzel a Habsburg Birodalom első számú katonai vezetője lett.

A film kalandfilmként nagyszerűen működik. Szélesvásznon, moziban még sokkal jobban, mint a tévében. A hazatérési jelenetek valóban idilliek, de ez jó kontraszt az amúgy véres csatajelentekhez. A szépséges udvarház itt van Magyarországon, Mohács mellett, érdemes meglátogatni ezt a rejtett csodát. Ahhoz is jó érzék és történelmi tudás kellett, hogy a huszárruhát dohánylevelek közé csomagolták, s úgy került a fiókba. Számomra az ilyen apróságok is fontosak egy történelmi filmben.

A Netflixen valamiért kong a hangsáv, nem értem, miért, mert moziban hibátlan volt. A film nagyszerű zenéjét Gulya Róbert szerezte, lehet kissé pátoszos, de nekem így is nagyon tetszett, s tökéletesen illett a bravúros jelenetekhez.

Elképesztő harci képsorokat láthatunk, Steve Dent akciórendező felügyelte a munkálatokat, akinek az Amerika Kaptány jeleneteit is köszönhetjük.

Trill Zsoltot imádtam Hadik szerepében. Már a Mancs című filmben is kedveltem, de itt lóra ült, nem kevés gyakorlást áldozva és hitelesen formálta meg a huszárkapitány szerepét. Méltó társa volt a sok kiváló kaszkadőr, akik teljesen hitelessé tették a lovas jeleneteket. Azokon a meredek lejtőkön tényleg lementek a lovasok! Kiemelném. az idős Babocsayt játszó Szalma Tamást, aki hatvanhárom évesen ült vissza néhány év kihagyás után a lóhátra. A bajszos, marcona huszárok imádnivalóan néznek ki, asszonyoknak-lányoknak már csak emiatt is érdemes megnézni a filmet. Anno D'Artagnan váltott ki ilyen kardos sikert a tévében.

A szívtipró kapitány, Gvadányi József karaktere (Molnár Áron alakítja) a humoros, virtuskodó vonalat hozta a történetbe, nehéz lehetett ellenállni a sármjának, nekem nem is sikerült. A többi színész is kiválóan alakította szerepét, láthatóan lubickoltak néhány pillanatban.

A karaktereket egysíkúnak titulálták pár kritikában. Akkor viszont egysíkúnak nevezhető Jókai is, mert ő is hajlamos volt a figuráit fekete-fehérnek megrajzolni. És egysíkú a Fekete István írásából filmesített A koppányi aga testamentuma című film is, mert a főhős itt is szimplán csak jó ember, s betartja a szavát. És egysíkúan gonosz Gárdonyi Jumurdzsákja is, mert benne sem láttam szemernyi jóságot sem.

Történelmi tény, hogy Hadik nem rabolta ki Berlint, és nem bántották a lakókat sem, bizony meglehetősen lovagiasan viselkedtek, ami kevéssé jellemző a korábbi századok városbevételeire.

Ugyanez a Hadik gróf később az erdélyi kormányszék vezetője is lett néhány évig, s e minőségében – Magyarországon elsőként – ő indítványozta a jobbágyrendszer felszámolását, és kegyelmet szerzett a bukovinai székelyeknek, akik hálából Hadikfalvát és Andrásfalvát róla nevezték el.

Sőt, a szlovákok 2004-ben róla nevezték el a katonai akadémiájukat.

Hegedűs Géza, az ismert író-történész ifjúsági regényben örökítette meg alakját, melynek címe A leghuszárabb huszár. Talán az elismert történész is politikai pátoszban szenvedett volna? Nem hiszem.

Az én fogalmaim szerint pont ilyen lenne egy jó politikus, jó hadvezér és jó ember, de én nyilván nem értek hozzá, ahogy a politikai helyezkedéshez sem. A filmnézéshez viszont értek, így jó szórakozást kívánok a kosztümös kalandfilmek kedvelőinek.