Hadik

Mindig nagy bennem a várakozás, ha a magyar történelem egy darabját filmre viszik. A Hadik ráadásul nemzeti krónikánk egyik dicsőséges győzelmét mutatja be. A történelmi hátteret az úgynevezett Hétéves háború jelenti (1756–1763), melyben a Habsburg Birodalom és benne Magyarország vívott harcot a feltörekvő Porosz Királysággal, mégpedig Szilézia visszaszerzéséért. Egyik oldalon Mária Terézia volt, és az őt támogató magyar haderő (kb. 100 ezres sereg), a másikon pedig II. Frigyes, porosz uralkodó, aki korábban elhódította a tartományt, majd a hétéves háborúban megvédte tőlünk. Csakhogy a harcok egy bizonyos szakaszában a magyarok egy kis időre bevették Frigyes fővárosát, Berlint. Az eseményről Kis-Szabó Márk készített filmet 2023-ban. A látványvilág meglehetősen gyenge, a tempó unalmas, és általában véve nagyon kevés pozitívumot lehet elmondani az egész alkotásról. Ami némileg feldobja a filmet, az a von Bock ezredes (László Zsolt) és Hadik András (Trill Zsolt) közti küzdelem. Ezt kellett volna kidomborítani, mert átélhető és izgalmas, ám sajnos csak kicsiny része a filmnek. A két csillagtól azért megmenti a filmet, és felhúzza háromra.

A Hadikon már a harmincadik percben bealudtam. Aztán erőltettem kicsit, hogy nézzem, de annyira unalmas, hogy másodszor is elkalandoztam, ezúttal a másnapi teendőimről gondolkoztam. Szinte lehetetlen odafigyelni erre a filmre. Gyenge minden téren: sztorit illetően és látványban is. Akadnak benne csúsztatások is, mint például az, hogy személyesen Mária Terézia találta volna ki, hogy közvetlenül Berlint kell megtámadni. A film szerint személyesen adta ezt parancsba Hadik tábornoknak, kettesben. Ezt totál kizárt: egyrészt, hogy négyszemközt tárgyaltak volna, és az is, hogy ilyen szintű katonai részletekbe beleszólt volna a királynő. Nagyon gyenge kis filmecske, ezt a műfajt még tanulnunk kell, ez az igazság. Nálam maximum, ha 40%-ot kaphat, pedig alapvetően nagyon szeretem a történelmi filmeket. Viszont az unalmas feldolgozások eltántorítják az embereket a történelemtől, pedig az a legszebb tudomány. Van némi közöm hozzá, hiszen azzal foglalkozom. A látvány, a pörgős rendezés mindig kellenek a sikerhez. Illetve kellenének.

Elvétve csinálok olyat, hogy kinyomom a filmet, most ezt tettem tíz perc után. Szekunder szégyent éreztem a rettenetesen kaotikus kameramunka, tré hangosítás, kidolgozatlan és rémesen ostoba színvonalú párbeszédek és a röhejes tizenkét statisztás háborús jelenetek miatt. A film elején a Hadik felirat mögé meg bevágtak egy Zorro Z betű formájú kardvágást, már ott fel kellett volna kapnom a fejem, hogy nagy a baj. Na mindegy, tíz perc után sikerült leállítani, kármentésnek már az is valami. Értem, hogy a jelenlegi kurzus úgy döntött, hogy nemzeti hősöket formál meg a nép felé, de ilyen mélyen színvonal alatti munkát minek vesznek át? Mit várnak attól, hogy az emberek bemennek erre a produkcióra a moziba, és úgy érzik, hogy átverték őket a mozijegy árával? Ennek mi értelme? Komolyan, azonos összegből be lehetne szállíttatni állami megrendelésre jó minőségű filmet is, mint sz*rt.

Bár történelmi pontossága valószínűleg a Gyűrűk Urával vetekedik, a Hadik egy működő alkotás, mely végre filmnek hatott, jó látványvilággal és többnyire rendesen összerakott jelenetekkel. Bár tipikus magyar filmes problémákat még nem sikerült teljese... Teljes kritika