Maga a nagybetűs Történelemhamisítás. Az aradi tizenhárom kivégzése alatt Ferenc József majdhogynem könnyre fakad?! Aztán az anyjával veszekszik, hogy hát csak nem kellett volna őket kivégeztetni?! Azt hiszem, ebben a témában magyar embernek ennél jobban semmi sem fáj. És ez a sorozat állítja be magát TÖRTÉNELMInek.
Eközben a valóság: Ma már minden kétséget kizáróan kijelenthető, Ferenc József elrendelte és támogatta a szabadságharcban részt vevő katonai és polgári személyek felelősségre vonását és szigorú megbüntetését. Az augusztusi minisztertanácsi határozat értelmében a tervezett kivégzésekről még az ítéletek végrehajtása előtt Haynaunak tájékoztatnia kellett volna a felsőbb bécsi szerveket, ezután pedig meg kellett volna várnia az érintett intézmény jóváhagyását. Augusztus 29-én az uralkodó viszont arra utasította a fővezért, hogy a halálos ítéleteket csak végrehajtásuk után, tudomásulvétel végett kell felterjesztenie. Az uralkodó közbenjárására a 31-én a minisztertanács is ilyen értelmű határozatot fogadott el. Fontos megjegyezni, hogy Ferenc József kötelességének érezte a szigorú fellépést már csak neveltetése okán is: mind Metternich tanácsai, mind a Radetzky táborában töltött időszak meggyőzte őt a hadsereg és a lázadókkal szembeni kegyetlenség fontosságáról. A császár őszintén hitt tettének jogosságában és elkerülhetetlenségében, így később sem érzett lelkiismeret-furdalást vagy megbánást, legalábbis sosem tett semmiféle ilyen megjegyzést még közvetlen környezete felé sem.
Maga a nagybetűs Történelemhamisítás. Az aradi tizenhárom kivégzése alatt Ferenc József majdhogynem könnyre fakad?! Aztán az anyjával veszekszik, hogy hát csak nem kellett volna őket kivégeztetni?! Azt hiszem, ebben a témában magyar embernek ennél jobban semmi sem fáj. És ez a sorozat állítja be magát TÖRTÉNELMInek.
Eközben a valóság: Ma már minden kétséget kizáróan kijelenthető, Ferenc József elrendelte és támogatta a szabadságharcban részt vevő katonai és polgári személyek felelősségre vonását és szigorú megbüntetését. Az augusztusi minisztertanácsi határozat értelmében a tervezett kivégzésekről még az ítéletek végrehajtása előtt Haynaunak tájékoztatnia kellett volna a felsőbb bécsi szerveket, ezután pedig meg kellett volna várnia az érintett intézmény jóváhagyását. Augusztus 29-én az uralkodó viszont arra utasította a fővezért, hogy a halálos ítéleteket csak végrehajtásuk után, tudomásulvétel végett kell felterjesztenie. Az uralkodó közbenjárására a 31-én a minisztertanács is ilyen értelmű határozatot fogadott el. Fontos megjegyezni, hogy Ferenc József kötelességének érezte a szigorú fellépést már csak neveltetése okán is: mind Metternich tanácsai, mind a Radetzky táborában töltött időszak meggyőzte őt a hadsereg és a lázadókkal szembeni kegyetlenség fontosságáról. A császár őszintén hitt tettének jogosságában és elkerülhetetlenségében, így később sem érzett lelkiismeret-furdalást vagy megbánást, legalábbis sosem tett semmiféle ilyen megjegyzést még közvetlen környezete felé sem.