Alexander Payne 6 évnyi kihagyás után rendezett ismét, visszatérése pedig egy visszafogott, ám minden ízében kiforrott és emberi dráma.
A Téli szünet egy mára már letűnt korszakba, a '60-as, '70-es évek fordulójára (nevezetesen 1970 karácsonyára) röpít vissza, hogy a korabeli hangulatot, képi világot, filmezési technikákat és elbeszélői modort egyaránt megidézve mesélje el három magányos lélek kényszerű összezártságát, majd lassú megnyílását.
A történet kezdetén a New England-i Barton Akadémián éppen kezdetét veszi a Téli szünet. Ez a két hét azonban nem mindenkinek szól a családi körben való ünneplésről és feltöltődésről. Akiknek nincs hova vagy kihez hazamenni, azok az iskola falai között töltik a szünidőt. Így marad néhány diák – köztük a rendkívül problémás Angus, Paul, a megkeseredett, zsémbes történelemtanár és Mary, a gyászoló szakácsnő. Néhány nap után azonban a diákok – Angus kivételével – mégis kimenőt kapnak, így csupán a három teljesen különböző korú, hátterű és habitusú ember marad az üresen álló iskola elszigeteltségében és kénytelenek együtt átvészelni az ünnepeket.
A film finomra hangoltan mutatja be a mogorva, karót nyelt, önsajnálatba süllyedt Pault és az életét minden eszközzel megkeseríteni igyekvő, teljesen kezelhetetlen Angus lassú közeledését. De nincs nagy egymásra találás, nincsenek dagályos érzelmek vagy manírok. Csak itt van ez a két ember, a lázadó fiatal srác és a mizantróp öregember, akik utálják egymást, ugyanakkor önmagukat és az egész világot is, de kényszerűségből muszáj egymás társaságát „élvezniük”. A generációs-, életmód- és gondolkodásbeli különbségek mellett azonban az egymásra utaltságnak köszönhetően előjönnek a felszín alatti sebek, a múltbeli és jelenbeli traumák, a fájó gyenge pontok. Paul kellemetlen személyiségét egy elégedetlenségben és boldogtalanságban leélt, megbánt élet és egy füstbe ment karrierút formálta, de Angus delikvens viselkedése mögött is egy sötét családi háttér áll. Alexander Payne pedig zseniális mélységgel, naturalizmussal beszél ezekről a személyiségtorzító traumákról és káros védekezési mechanizmusokról.
A háttérben pedig ott van többnyire csendes megfigyelőként a mindkettejüknél sérültebb Mary: az éles eszű szakácsnő korán elvesztette a férjét, egyetlen fia pedig cselekmény idején még javában zajló vietnámi háborúban esett el. A magába fojtott gyász és a véglegesnek tűnő apátia ellenére Mary nemcsak tovább teszi a dolgát, de egyfajta közvetítő szerepet tölt be Angus és Paul, azaz két merőben eltérő világ között.
A letaglózó hatást mesteri színészi alakítások teszik teljessé. Paul Giamatti alighanem eddig legkiérleltebb alakítását nyújtja (nem véletlen az Oscar-jelölés), Da'Vine Joy Randolph Oscar-díjas alakítása könnyeket csal a szembe, és itt van még élete első filmszerepében az Angust alakító Dominic Sessa, aki példásan helyt áll az 5 Oscar-díjra jelölt alkotásban, és a legnagyobb természetességgel hozza a kezelhetetlennek tűnő, de belül sérült diákot.
Ugyanazok a falak, melyeket a szereplők önmaguk védelmére emeltek, a történet végére repedezni kezdenek, még sincs happy end. A film végig hiteles, megrendítő, naturalista és életszerű, de nem megváltástörténet, és nem is szokványos karácsonyi film. Az ünnep inkább csak háttérként van jelen, vagy még inkább kontrasztként, mely jobban rávilágít a karakterek sivár életére és lelkiállapotára.
Alexander Payne kétségkívül maradandót alkotott, de a Téli szünet keserédes élményként fog megmaradni.
88 Téli szünet (2023)
SkyShowtime (2024.09.30.)
Paul Hunham tanárt (Paul Giamatti) senki sem kedveli, sem a diákjai, sem a kollégái, sem az igazgató, akik mindannyian idegesítőnek találják nagyképűségét és merevségét.... több»
Szereplők: Paul Giamatti, Da'Vine Joy Randolph, Carrie Preston, Tate Donovan, Dominic Sessa
