Arnold Schwarzenegger karizmatikus egyéniség, ehhez nem fér kétség. Hobbija a tankvezetés, a kormányzósági szivarsátor feloldotta a titkolózás politikai álcahálóját, a nevetése pedig magával ragadó. Az életén, akár a filmjein, meghökkenünk és jól szórakozunk egyszerre. A háromrészes dokumentumfilmből megismerhetjük, hogyan ért a csúcsra testépítőként, majd színészként, végül politikusként. Már a filmezés előtt is milliomos volt az ingatlanügyleteiből. Szélsőséges megoldásai voltak, amik időnként elképesztően jó eredménnyel jártak. Például Kalifornia az ő ideje alatt lett a környezetvédelem éllovasa Amerikában, vagy ellentétes párti politikusokat alkalmazott a kabinetjében a valódi célok érdekében (ebből úgy hiszem, minden politikus és kormány tanulhatna). Ugyanakkor óriási hibákat is elkövetett, sok igaz a körülötte keringő, a nőkkel és az antitoleranciával kapcsolatos pletykákból. De a filmben mintha őszinte lenne a megbánása, elismeri a hibáit, bölcsességbe hajló tapasztalatot láthatunk csillogni a szemében. Hogy ez mennyiben marketing, nem tudom, de igazából mindent elért, miért kéne utólag szépítenie a dolgokat?
Arnold Schwarzenegger karizmatikus egyéniség, ehhez nem fér kétség. Hobbija a tankvezetés, a kormányzósági szivarsátor feloldotta a titkolózás politikai álcahálóját, a nevetése pedig magával ragadó. Az életén, akár a filmjein, meghökkenünk és jól szórakozunk egyszerre. A háromrészes dokumentumfilmből megismerhetjük, hogyan ért a csúcsra testépítőként, majd színészként, végül politikusként. Már a filmezés előtt is milliomos volt az ingatlanügyleteiből. Szélsőséges megoldásai voltak, amik időnként elképesztően jó eredménnyel jártak. Például Kalifornia az ő ideje alatt lett a környezetvédelem éllovasa Amerikában, vagy ellentétes párti politikusokat alkalmazott a kabinetjében a valódi célok érdekében (ebből úgy hiszem, minden politikus és kormány tanulhatna). Ugyanakkor óriási hibákat is elkövetett, sok igaz a körülötte keringő, a nőkkel és az antitoleranciával kapcsolatos pletykákból. De a filmben mintha őszinte lenne a megbánása, elismeri a hibáit, bölcsességbe hajló tapasztalatot láthatunk csillogni a szemében. Hogy ez mennyiben marketing, nem tudom, de igazából mindent elért, miért kéne utólag szépítenie a dolgokat?