2024.09.05 14:04 Lexxa Olvasottság: 192x
0

A pandémia vagy az emberi ostobaság és önzés a világ végének igazi okozója?

Ez a kérdés fogalmazódott meg bennem a Helgoland 513 kapcsán. Melynek megnézésére egyébként meglehetősen nehezen vettem rá magamat, hiszen a trailer, amit alkottak hozzá, az egyik legnagyobb mellélövés a streamingszolgáltatások történelmében. Sikerült abba a rövidke nagyjából egy percbe a legérdektelenebb, legrosszabbul fényképezett és legkuszább jeleneteket kiragadni. Rögtön ennek megnézése után le is vettem a listámról, de aztán valahogy mégis visszatértem hozzá.

Így utólag azt kell mondjam, nem bántam meg. A Helgoland 513 egy jó sorozat. Nem a valaha volt legjobb apokalipszis elmélet megelevenítése, de határozottan nézhető, elgondolkoztató és a maga módján még szórakoztató is.

A pandémia vagy az emberi ostobaság és önzés a világ végének igazi okozója?

Nézzük a történetet dióhéjban, a lehető legkevesebb spoilerrel tarkítva. Ismert és megszokott világunkat egy járvány, melynek milyenségéről nem sokat tudunk, bár a történet szempontjából lényegtelen is, alaposan megtizedelt. Városok néptelenedtek el, a túlélők fosztogatásból, kannibalizmusból, önkényuralmak kialakításából felépített mindennapjaikat tengetik.

Utóbbira különleges példa a történet színhelye, Helgoland szigete, ami egyébként létező hely, az Északi-tengeren található, közigazgatásilag Németországhoz tartozik. Az itt élő közösség a járvány elszabadulásakor bezárt, csak a helyi lakosok tartózkodhattak itt, akiknek lakcímmel kellett igazolniuk létjogosultságukat, a kompközlekedést is idővel beszüntették. Azóta önfenntartó közösségként léteznek, aminek időről időre némi szárazföldi portyázás is része.

A túlszaporulatot az évek során úgy küszöbölték ki, hogy amikor egy gyermek megszületik, valakinek fel kell áldoznia magát, így tartva fenn a maximálisan meghatározott, 513 főnyi létszámot. Az áldozat történhet önkéntes alapon, vagy kiválasztás útján. Utóbbira létezik egy pontrendszer, melynek során aki mindennapjaiban a legkevésbé bizonyul hasznosnak, az lesz a „szerencsés” kiválasztott, aki a tengerbe vetheti magát.

Drasztikus, de kétségtelenül működőképes rendszerről beszélünk, hiszen évekkel a járvány kitörése után sincs fertőzött a szigeten, a lakosok pedig viszonylagos biztonságban és kényelemben tudhatják magukat.

A rendszer megálmodója, felépítője és vezetője Beatrice, akiről a sokadik részben tudjuk csak meg, hogy egykoron a helyi szupermarket egyik renitens eladója volt. Tudástára szűkös ugyan, de ezt kreativitással és hatalmas manipulatív készségekkel kompenzálja. Először egy szűkebb kört, kollégáit fordítja a szupermarket vezetése ellen, majd apránként a sziget lakosságát is uralma alá vonja, ilyen-olyan eszközökkel. Akit nem sikerült, mint például Helgoland polgármesterét, meghamisított pozitív fertőzöttségi tesztek alapján az utolsó komppal eltávolíttat a szigetről.

Beatrice személye egyszerre bicskanyitogató és csodálatra méltó. Szerethetősége nehezen megfogható, nem igazán tudja a néző, hogy mit is érezzen vele kapcsolatban. Hiszen teljesítménye, mellyel hosszú évek óta fenn-, és életben tartja a szigetet és lakóit, mindenképpen elismerendő, eszközei azonban sokszor erősen kifogásolhatók.

Ezen kettősség áldozata Marek is, a sziget orvosa. Marek a fiával él a szigeten, feleségét a káosz kitörésekor elveszítette, ő már nem jutott vissza a szigetre a lezárás előtt. Hogy vele pontosan mi történt, azt is az x-edik részben tudjuk meg. Marek doktor első körben egy gyenge szerencsétlennek tűnik, aki nem tud és nem is mer szembeszállni Beatrice diktatúrájával, holott látványosan nem ért vele egyet. Hogy valójában mennyire erős, azt csak idővel értjük meg, amikor szép lassan összeáll mindazon események fájdalmas gyűjteménye, melyek megmutatják, hogy fia és a közösség érdekében tűr és teszi a dolgát, a lehető legkevesebb áldozat árán.

Néhány szó erejéig mindenképpen illendő megemlíteni a két nagyszerű színészt is, akik Beatrice és Marek megelevenítői. Előbbi Martina Gedeck, akinek a neve ismerősen csenghet a magyar közönség fülének, hiszen Szabó Magda Az ajtó című kiváló művének filmadaptációjában láthattuk, egy egészen más karakter bőrében, a fantasztikus Helen Mirren oldalán. Mareket Alexander Fehling kelti életre, aki szintén számtalan mozi, számtalan karakterében bizonyított már.

A Helgoland elgondolkodtató világot tár elénk. Egy világot, melyet a gyávaság, a megvezethetőség, a butasággal tarkított félelem és a meglapuló erejű önzés táplálnak. Gyarló közösség, melyben a saját és mások negatív tulajdonságait és félelmeit leginkább használni tudó ragadja magához a hatalmat és irányítást. A nyáj pedig hódol... Néha retteg, néha lázadozik, de alapvetően hajbókol, hiszen szüksége van a vezetésre, az irányra, melyen csak haladni kell, nem pedig meghatározni azt, ami sokkal nagyobb felelősséget és munkát jelent(ene).

Aki a leírtak vagy bármi más alapján úgy dönt, hogy a Helgoland nézésre érdemes, annak azt tanácsolom, ne csak nézze, hanem közben gondolkozzon is. A világon, az esendőségen, a tudás használatán. Ilyen szemmel nézve érdekes következtetésekre vezet rá, ez a csakugyan jól sikerült kis sorozat, ami talán pont ezért más és/vagy több, mint a hozzá hasonló, mostanság „divatos” világvége-pandémia utópiák.

dráma | misztikus | sci-fi

SkyShowtime (2024.07.01.)

A világot elborító és káoszba taszító apokalipszis túlélőinek kis közössége Németország egyetlen tengerparti szigetén húzza meg magát. több»

0