Kutya csillagkép

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A Kutya csillagkép alapötlete elsőre kifejezetten ígéretes volt. Egy járvány után szinte teljesen kiürült világ, egy magányos férfi, a hűséges kutyája és egy kemény túlélő, akik egy elhagyott légibázison próbálnak életben maradni. Hig egy titokzatos ... Többrádiójelet is fog, ami talán azt jelentheti, hogy valahol még létezik egy másik, élő közösség. Innen akár egy feszült, izgalmas világvégefilm is születhetett volna. Csakhogy nálam az ígéretes alapötlet nagyon hamar kifulladt. A film egyszerűen rettenetesen lassú. Nem azzal van baj, hogy nem pörög folyamatosan az akció, hanem azzal, hogy a csendesebb jelenetek sem tudtak igazán lekötni. Sokszor vártam, hogy végre történjen valami, ami előrébb viszi a történetet, de csak vártam és vártam. Üres tájak, kihalt világ, állandó fenyegetettség és egy kis remény a rádiójelben. Csak éppen mindezt olyan lassan bontja ki, hogy egy idő után már maga a film lett a legnagyobb túlélési próbatétel. A kutya és a főszereplő kapcsolata viszont valóban működik, és néhány pillanatban sikerül megmutatni, mennyire fontos lehet egyetlen élőlény társasága egy teljesen szétesett világban. Sajnos ez nálam nem tudta megmenteni az összképet. Összességében nekem a Kutya csillagkép egy jó ötletből készült, túl hosszúra nyújtott és túlságosan ráérős film lett. Világvége van, minden szétesett csak éppen az izgalom is eltűnt valahol útközben. #premiervadasz

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Ridley Scott meglehetősen szokatlan stílusú disztópikus túlélőfilmet készített idén a rajongói számára (melynek a The Dog Stras címet adta). Kedvenc mozimban megtekintve és utána hazafelé sétálva két szó jutott eszembe: érzelmek egyensúlya. Ez ugyani... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Ritka az olyan film, amelynek a végére már azt érzem, hogy igazából nem is tudom, mit néztem, de ez pontosan ilyen volt. A film elvileg egy járvány utáni, összeomlott világban játszódó túlélőtörténet, ahol egy férfi a kutyájával és egy másik túlélőve... Többl próbál boldogulni, miközben egy rejtélyes rádiójel reményt ad neki. Papíron ez akár izgalmas is lehetne, a megvalósítás azonban számomra végig rettentően vontatott volt. Hiába vártam, hogy történjen végre valami, a film csak ment előre a saját lassú tempójában, én pedig egyre inkább azt néztem, mennyi van még hátra. Nem éreztem azt a feszültséget vagy izgalmat, amit egy ilyen posztapokaliptikus történettől várnék. A hangulat komor, a képek szépek, de ettől még nem lesz érdekes egy film. Őszintén szólva nekem ez az év eddigi legunalmasabb filmje. Olyannyira nem hagyott bennem nyomot, hogy már most, nem sokkal a megtekintése után is nehéz felidéznem, pontosan mi is volt a történet. Számomra ez a film egyszerűen nem működött, lassú, eseménytelen és felejthető. #premiervadasz

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Bírom ezeket a címadásokat. Oké, értem mit akartak. Az alapok jók. Bázis, felszerelések, tartalékok, repülőgép. Legjobb. Aztán van egy harmatgyenge történet, hogy hát jajj, mennem kell. Miért? Csak. Nyilván kell valamit csinálni egy filmben. Nem vide... Többójáték, hogy lootolunk napestig meg éldegélünk. Értem én a személyes tragédiákat, de van egy kész bázis, ami távlatokat nyit. De nem. Inkább veszélyeztessük. Bocsánat, de szereplőink alapvetően buták. Ha már várost értek a készletek feltöltése gyanánt, és főszereplőnk meg szerelő, nem létezik, hogy ne tudna rittyenteni egy buszt vagy kamiont. Ha repülővel nem ér célt a környéken, akkor megy egy karikát városon kívül a megmaradt utakon. Nem okoskodok, hagyjuk. Két dolgot sajnálok. Ezek a mindenféle hordák csak úgy vannak. Sáska jellegűek. De azért ott figyel a számszeríj. Aztán besétálnak célpontnak. Erre mi történik? Nincs nálam, csak a Glock meg a késem. Ott van a fegyvertár rakétavetővel, szereplőink meg késsel és pisztollyal... Ha ekkora a rizikó egy bázison, minden bokor alá rejtenék fegyvert, bombát, bármit, amiről csak nekem van tudomásom. A másik. Grand Junction. Bocsánat, de a steril díszlet pocsék. Feltétlenül szükség volt erre a dekódolhatatlan kolóniára? Mint valami utópisztikus Jetson család-jellegű, Támad a Mars-beütésű csodabogarak. Akadt pár technikai hiba is. A gép szelétől beremegő kamera és hibás vágás. A kutya volt a legjobb. A műfaj ilyen profik kezébe nem való.