
Mondanám, milyen jó, hogy végre film született a Zsolnay család sikertörténetéből, de sajnos nem így van. Nagyon nem. Nem értem, mi alapján készült a forgatókönyv, pontosabban értem, hiszen a film elején idézik: Dénes Gizella Csodálatos fazekas című regénye alapján, mely 1927-ben jelent meg, s amiben nem is Zsolnay néven fut a történet, sőt Vilmos testvére Ignác helyett Tamás néven szerepel benne. Az alkotók úgy tűnik, nem találtak frissebb forrást a kb. 80 éves regényen kívül, mert minden pontatlanságot átvettek. Nem stimmelnek a családtagok, az élettörténetek, annyira bántóan nem, hogy egy egészen másik történet kerekedik ki az egészből. Zsolnay Vilmos egy vidéki bugrisnak van beállítva fiatalon, miközben Bécsben és Berlinben tanult, majd dolgozott jelentős állásokban. Jól képzetten, európai kapcsolatokkal és gondolkodással tért haza. Nem is folytatom, mert teljesen újra kéne írni az egészet. A film egyetlen erénye így Pécs szépségének mutatása, a századfordulós belső terek, ruhák és a kerámiakészítés egyes mozzanatainak bemutatása. Talán ha nem tudunk semmit a valódi történetről, egy elfogadható Zsolnay kerámia tv-filmnek elmegy, életrajzinak viszont semmiképp.