Bulgasal: A halhatatlan lelkek

Nagyon szeretem a misztikus történeteket. ..és hát a kedvencem Lee Joon volt, akit végig nem tudtam, hogy szeressek-e vagy utáljak. Na, és az a nevetés ..brrr! Ezer arca van ennek a fickónak.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Egy sorozat, mely a misztikus történetbe belecsempészett egy kis romantikát, egy kis jellemfejlődést, egy kis harcot és sok évszázadnyi emléket, szűnni nem akaró fájdalmat. A megszokott (szinte már kötelező) kliséken kívül a történetben van valami egészen szívfacsaró is. A főszereplő színészi játéka a bizonyíték arra, hogy nem véletlenül az egyik legjobban fizetett színész Koreában. Megjegyzem: az utóbbi években a koreai filmipar hihetetlen tehetséggel rendelkező színészeket tett vászonra (az pedig csak hab a tortán, hogy szexisek, sármosak is). A részeket az ember úgy nézi végig, hogy minden egyes rész alatt egy kicsit neki is megszakad a szíve. Átérzi Bulgasal fájdalmát, a női főszereplő szerethetőségét, a szedett-vedett család minden tagjának egyéniségét és életük állomásait, melytől azok lettek, akik. Ám, mint minden koreai sorozat/film, itt is megjelennek a romantikán kívül komolyabb kérdések is. Mint például a legendás gonosz valóban színtiszta gonosz? A jó csak teljesen jó lehet? Vagy a jó és rossz valahol mindig együtt járnak? Lehet egy ellenségnek szívből megbocsájtani? Minden kérdésre választ kapsz, ha megnézed a Bulgasal című koreai sorozat minden egyes részét.

Előzetes alapján nagyon megtetszett. Az első rész is egész jó volt, a látványvilág, a sztori is rendben volt. De a második rész felénél nagyon untam magam, olyan semmilyennek éreztem az egészet. Úgyhogy elég is volt belőle.

Megnéztük az 1. epizódot és máris imádjuk! Nagyszerű történet és operatőri munka. A koreaiak olyan jól ábrázolják a szerelmet és a szomorúságot a filmjeikben és drámáikban. Ez egy nagyon ígéretes sorozat és tudom, hogy csak jobb lesz.