A 63-as pokol (A jeges pokol)

Ismét egy remek mestermű az európai filmgyártás gyöngyszemei közül, egyenesen Hollandiából, mely egyszerre izgalmas, hősies, egyedi és különleges. Röviden megfogalmazva a véleményemet csak annyit írnék, hogy „tetszett” vagy „szép film”. Bővebben pedi... Többg azt, hogy minden egyes percét, jelenetét élveztem ennek a jeges utazásnak, ami a világ leghosszabb korcsolyatúrájáról, versenyéről szól, amikor is 1963-as évet írunk. A film története valós eseményeken alapján készült. A film szereplői nem igazán ismert színészek (ezt szeretem legjobban a nem celeb, nem amcsi filmekben). A film szereplői nagyon természetesek, nem színiakadémián képzett/klónozott iskolás előadás, tucatjáték ez, hanem életszagú. Ez nagyon tetszett a filmben, no és persze a kameramunka, a kamera mozgása is. Tökéletes volt az aláfestő zene. Ez a nagy tradíciókkal bíró, 200 kilométer hosszúságú korcsolyaverseny az 1963-as évben íródott történelmi, egyedülálló és időtlen esemény volt, amely megérdemelt egy ilyen nagyszerű filmet, és örülök, hogy megtapasztalhattam ezt, kár lett volna kihagyni. Ti se tegyétek, nézzétek. Korcsolyákat felcsatolni...!

Gyönyörű ez a film, persze annyira nem "ér rá" az ember csodálni, mivel olyan intenzitással ível át az egészen a feszültség, hogy csak na. Nem igazán ismerem a színészeket, de talán ez érthető. Nem látunk eget rengető alakításokat, ami fontos lenne egy ilyen filmnél, de ez nem nagyon vesz el az értékéből.

A cím alapján valami háborús filmre számítottam, aztán, amikor megláttam az alapsztorit, elnevettem magam. Nem kellett volna, a film épp annyira megdöbbentő, és talán pont ebben van az ereje, hogy olyan témába ülteti a kilátástalanságot és a küzdeni akarást, ahol egyáltalán nem számítana rá.