
A film összbevétele 134 212 055 dollár volt (imdb.com).
A forgatókönyvben nem szerepelt az a jelenet, amikor Charlie (Andy Garcia) énekel a színpadon Masahiróval (Ken Takakura). Garcia alakította ki ezt a jelenetet, hogy nagyobb érzelmi hangsúlyt helyezzen a karakterére, mielőtt a következő jelenetben kegyetlenül meggyilkolják.
A csata az acélgyárban jelenet helyszíne az egykori Mitsubishi Motors gyára volt, ami Oszakában található. Most a Universal Studios Japán helyszíne.
A film motorosait egy igazi banda mintázza, amely Oszaka utcáin jár, az úgynevezett "Bosozoku". A Bosozoku mind a mai napig létezik Japánban.
Michael Douglas először játszott zsarut/nyomozót mozifilmben. Köztudott, hogy az 1970-es években ő játszotta Steve Keller felügyelőt a San Francisco utcáin (1972) című tévésorozatban.
Ken Takakura annyira népszerű volt a forgatás idején, hogy a rajongók autogramot akartak szerezni tőle. Ez gondot okozott, mivel a film nagyon szigorú időkeretbe volt beállítva, és a helyi diplomácia is nagyon szigorú volt.
Jackie Chant kérték fel Sato szerepére, de ő visszautasította a szerepet, mivel úgy érezte, a közönség nem akarta őt úgy látni, hogy "rossz" karaktert játszik.
A film nagy részét Howard Athertont fényképezte, majd Japánban nem tudta folytatni a munkát, és lemondott. Jan de Bont helyettesítette, ő is fejezte be a filmet.
Ken Takamura nem tudott angolul. A filmbeli jelenetekhez való szöveget napokig gyakorolta, mindig a jelenethez kapcsolódóan.
Utolsó jelenetei egyikében Sugai (Tomisabuo Wakayama) a "fekete esőről" mesél. Ez a korom és a radioaktív csapadék kombinációjára utal, amely Hirosima és Nagaszaki atomrobbantása után a levegőben volt. A felhőkkel való kölcsönhatás során ez fekete színű lett, és és akár halált is okozhatott.
A végső jelenetet a pincészetben már Amerikában, Kaliforniában vették fel, mivel lejárt Japánban a vízumuk.
Ebben a filmben volt Yûsaku Matsuda utolsó filmszerepe. A színésznek hólyagrákja volt, de ezt nem mondta meg Ridley Scott rendezőnek. "Így örökké élünk" – fogalmazott. A forgatás alatt súlyosbodott az állapota, de végigcsinálta. 1989. november-6-án, hét héttel a film bemutatója után halt meg. A filmet az emlékének szentelték.
Eredetileg úgy volt, hogy Paul Verhoeven rendezi a filmet.