A jégrémes

A jégkrémes a legrosszabb fajta rosszfilm. Itt nem tudom azt mondani, hogy legalább a vágás vagy az effektek vagy egy alakítás nézhető volt. Oh nem, itt minden bűnrossz elejétől a végéig, olyannyira, hogy az már kicsit zavarba ejtő, egyáltalán hogy k... Többerülhet ilyen selejt mozikba, míg kisebb, ezerszer érdekesebb filmek valamelyik streamingoldal süllyesztőjében végzik? Eli Roth számomra olyan talány, mint az M. Night Shyamalan vagy Paul W.S. Anderson. Hány esélyt kell még adni ezeknek, miközben évtizedek óta csak silány filmeket lapátolnak a mozikba? Csak ebben a hónapban láttam 5 olyan filmet, amit inkább néztem volna meg nagyképernyőn, mint ezt. Van cselekmény egyáltalán? Két utcáról castingolt gyerek arra lesz figyelmes, hogy jégkrémet faló társaik zombivá változnak. Kínosan rossz jelenetek követik egymást, ahol a “színészek” alig tudják kimondani soraikat nevetés nélkül. A zombigyerekek elég távol állnak bármitől, amit ijesztőnek tudnék nevezni, és bár a film játszadozik azzal, hogy piros festékkel leöntött babákat mutogasson gore címszó alatt, az eredmény nem hat nagyon hihetőnek. Kicsit mintha a gyerekek saját maguk forgatták volna a dolgot. Az AI szagú VFX sem segít ezen. Minden elvetemülten olcsónak hat, a büdzsé egyszerűen nem volt izgalmasan felhasználva. Mintha az egész mozi valami adóvisszatérítés miatt készült volna. Az egész koncepció érdektelen és bugyuta.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Kb. 15 perc után abbahagytam. Beteg a készítője, és az is, akinek ez tetszik.

Eli Roth megcsinálta a '95-ös film 2026-os Jégkrémesét, persze saját történetéből írta és rendezte... hm... Persze feltűnik apukát megformálva, mert nem rossz biznisz saját projektben szerepelni. Imádtam a Becstelen Brigantikban a brutális nácigyilko... Többló baseballütőseként. Eme alkotásra szoktam azt mondani: "Ez annyira x@r, hogy már jó!" A mai korban levő gyerekek mocskos beszédével, stílusával, közösségi médiájával, szelfizgetéssel, Insta-őrülettel, telefonképernyőre tapadással behatolnak ama múltbéli VHS kazettába, és még ezen belül is a 40-es, 50-es évek békés kertvároskájának feelingjébe, legfőképp ami a fagyis kocsit illeti. Ezen keverék alkot egy teljes egészet, totál ez érződik mind stílusban, mind előadásmódban. A párbeszédek vagy monológok olyanok, mintha épp a szöveglapjaikat olvasnák, a bemagolás hatását keltve szavalnak a szereplők. Rohadtul véres, szaftos, gyomorforgató jelenetek... de ezt már megszokhattuk Elitől. Mindezek mellett blődségekben gazdag bugyutaság az egész úgy, ahogy van, de mégis odatapaszt a fotelba, és jókat röhögve végig tudod nézni. A sulis Megan Fox (ő kihányta a fagyit), és Shia LaBeouf (laktózérzékeny) igyekeznek túlélni, és a kisvárost megvédeni, megmenteni a kis "Fegyverektől"... A fagyis pasi 2026-os változata sehol sincs annyira parás, mint Clint Howard annak idején. És ahogy nézem... hoztam is be magammal egy nagy adag jégkrémet. :D Megkívántam, nah...! :D

Brutálisan beteg film lett, de pontosan ezt vártam tőle! Eli Roth nem kíméli a nézőt: a gyerekkori fagyis nosztalgiából egy olyan véres, gyomorforgató rémálmot csinált, hogy a hideg futkosott a hátamon. Nem az a finomkodós, ijesztgetős horror, hanem ... Többkőkeményen az arcodba tolja a mészárlást. A sötét humora és a beteg látványvilága elviszi a hátán az egészet. Egyszernézős film az is biztos. Ha szereted az elborult, határokat feszegető gore-filmeket, ezt imádni fogod, de gyengébb gyomrúaknak tuti beteszi a kaput.