Eastern79

Segélykiáltás a társadalmi hierarchia poklából
Sam Raimi új filmje horrorként lett beharangozva, de éppen horrorelemekből van benne a legkevesebb, viszont annál több társadalomkritika. Adott az alulértékelt alkalmazott kontra beképzelt főnök konfliktus, aminek a feszültségét meghatványozza azzal, hogy csupán ketten élnek túl egy repülőgép-balesetet, és egymásra utalva sodródnak partra egy szigeten. Egészen az utolsó negyedóráig nem tudjuk biztosan, vajon ki is a valódi antagonistája a történetnek, akkor viszont az is kiderül, hogy nem csupán arról a mára már sajnos általános jelenségről van szó, hogy gyakran azt facsarják ki a legjobban, aki valóban lelkiismeretesen dolgozik, hanem arról is, hogy ennek milyen mentálhigiénés következménye... több»

Senki sem tévedhetetlen
Timur Bekmambetov a Wanted óta a kedvenc rendezőim egyike és most sem csalódtam. A Mesterséges kegyelem a sci- fi keretein belül keresi a választ arra, hogy vajon mennyire tévedhetetlen egyrészt a mesterséges intelligencia, másrészt pedig maga az ember és pontosan rávilágít arra, hogy az igazság olykor nem is annyira egyértelmű. Kicsit nehezen indul be a történet, mert őszintén szólva nem voltam elragadtatva tőle, hogy a másnapos Chris Pratt unott fejét bámuljam, de szerencsére a hasonlóan kevésszereplős filmek buktatóit remekül kikerülte. Egy klasszikus bűnügy legkevésbé sem klasszikus nyomozását követhetjük nyomon, és ahogy telik az idő, egyre izgalmasabb és persze akciódúsabb lesz a sztor... több»

Temus Drakula
Azon túl, hogy halvány lila gőzöm sincs, Christoph Waltz vajon hogy került ide, Luc Besson pofátlanul összelopkodta az összes eddigi Drakula-film legjobb jeleneteit, és csinált belőlük egy montázst, megfejelve az egyetlen saját, de annál rosszabb ötletével: a borzalmas CGI vízköpőkkel. Hiába igyekszik rettenetesen a színészgárda, Besson valami számomra érthetetlen okból Coppola legendás Drakulájának karikatúrájává tette őket is, és gyakorlatilag az egész filmet. Elvégre minden idők legnagyobb és legfélelmetesebb vámpírja nem nézhet ki úgy, mint egy drag queen... és itt jött a képbe Besson, és azt mondta a stábnak: "Fogjátok meg a söröm! Szerintem legyen rajta fekete csipke és Lady Gaga parók... több»

Drámai multiverzum
A Redux Redux első pillantásra sci-fi köntösbe bújtatott bosszútörténetnek tűnik, valójában azonban egy mélyen személyes gyászfilm, amely a párhuzamos univerzumok ötletét nem világépítési trükként, hanem érzelmi metaforaként használja. A középpontban álló anya figurája nem hős és nem is klasszikus antihős: ő egy megtört ember, aki szó szerint képtelen elfogadni a veszteséget, ezért az egész multiverzumot bejárja ugyanazért az egyetlen reményért – hogy valahol még nem történt meg a tragédia. A film egyik legerősebb döntése, hogy a lány halála minden egyes univerzumban elkerülhetetlen. Ez radikálisan szembemegy a legtöbb párhuzamosvilágos narratíva alapvetésével, ahol mindig létezik egy „jobb”... több»

Látványos katyvasz
Hát az tény, hogy a látvány nagyon ott van, na de a többi... a karakterek kétdimenziósak, és kizárólag filmes közhelyek alkotják szerény szókincsüket. Mind közül a néger srác a legidegesítőbb, mert olyan idióta, viccesnek szánt, de egyáltalán nem vicces szöveget adtak a szájába, hogy az tragédia. A történet egy tipikus kalandfilmes agymenés, nagyon-nagyon-nagyon túltolva. Őszintén szólva az óriás molylepkénél hangosan felröhögtem, és azon gondolkodtam, vajon mit szívott a stáb? Ez egy CGI bemutató, de sajnos semmi több.