A Khar-Us Nuur Nemzeti Park Belső-Mongóliában, az Altáj-fennsíktól keletre, a Góbi-sivatag peremén található. Ezen a szélsőségesen száraz vidéken békében élnek jurtáikban a földművelő muszlim kazahok és a nomád állattenyésztő buddhista mongolok. A legeltetés és a vadászat létfenntartásukhoz nélkülözhetetlen, ezzel viszont az állatvilágot veszélyeztetik, a vizeket szennyezik és az elsivatagosodást gyorsítják. A WWF megbízásából 2005 tavaszán három magyar tudós kapott megbízatást, hogy felmérjék a Khar-Us Nuur Nemzeti Park ökológiai állapotát, majd megkezdjék az ökoszisztéma tényleges védelembe vételét. Munkájukat a zord körülmények, és a mocsaras és száraz vidékeken…
TöbbA Khar-Us Nuur Nemzeti Park Belső-Mongóliában, az Altáj-fennsíktól keletre, a Góbi-sivatag peremén található. Ezen a szélsőségesen száraz vidéken békében élnek jurtáikban a földművelő muszlim kazahok és a nomád állattenyésztő buddhista mongolok. A legeltetés és a vadászat létfenntartásukhoz nélkülözhetetlen, ezzel viszont az állatvilágot veszélyeztetik, a vizeket szennyezik és az elsivatagosodást gyorsítják. A WWF megbízásából 2005 tavaszán három magyar tudós kapott megbízatást, hogy felmérjék a Khar-Us Nuur Nemzeti Park ökológiai állapotát, majd megkezdjék az ökoszisztéma tényleges védelembe vételét. Munkájukat a zord körülmények, és a mocsaras és száraz vidékeken való küzdelmes előrejutás nehezítették. A három magyar kutató Dzsingisz Kán egykori birodalmába kalauzol minket, egy olyan világba, ahol nincs infrastruktúra, nincs környezetvédelem, csak a távoli hegyekkel szegélyezett sztyeppe. A Khar-Us Nuur Nemzeti Park területén mára csak a remény maradt, hogy az itt élő emberek életformája és a vidék ökológiája a jövőben is harmóniában megférnek egymással.
