A történet alapját Tezuka Oszamu 1949-es Metropolis című mangája és az azonos című 1927-es, Fritz Lang rendezésében készült némafilm szolgálta. Metropolis városában egymás mellett élnek a robotok és az emberek. Shunsaku Ban nyomozó a városba érkezik, hogy elfogjon… Több

FILMINFÓ
Író: Thea von Harbou
KULCSSZAVAK
A Metropolisz a robot-ember viszonyokról szól, illetve az emberi mivoltot taglalja. Mindezt azonban nem valami ügyesen teszi. A film képtelen állást foglalni, csak feldobja a kérdéseket, és egy majdnem független lezárást hoz létre. A Fritz Lang filmhez szinte semmi köze ennek, nem is értem, minek lopta el a címét. A fő konfliktus egy új android felbukkanása körül forog. Az identitáskeresés egy elég adott téma lett volna, pláne hogy a városban robotok és emberek egymás mellett élnek, látszólagos békében. A rendező efelett is elsiklik, sose tudjuk meg, hogy él egymás mellett gép és ember, vagy egyáltalán mit jelent gépként élni, vagy mért akarja a film antagonistája ezt az egyensúlyt megtörni? Az animáció amolyan 90-es évek anime stílusként jól működik, helyenként nagyon látványos, még ha a 2D és 3D elemek keverése nem is sikerült mindig. Ugyanakkor, a városban nincs elég élet. Nincs semmi meglepően jó vagy érzéki, mint mondjuk a Ghost in the Shell városos montázsa.
Furcsa érzéseket kelltett bennem hogy egy Japán mese közben végig Jazz zenét hallhattam. Főleg úgy, hogy a jazz életérzések közül semmit nem képviselt a mű. A téma amivel fogllalkozik viszont kiemelkedő és olyan innovatív ötletek és mechanikák is sze... Több
Ez már szinte kellemetlen. Mármint az, hogy ennyire el lett szúrva ez a anime. Ha lehetne, mínuszba pontoznék annyira nem jött be. A történet gyenge és elenyésző lett.
A film összbevétele 636 830 dollár volt (imdb.com).
A rajzfilm képi világa CGI animáció. A kézzel megrajzolt szereplők erre a CGI háttérre vannak ráillesztve.