Vélemények (29)
Bár rengeteg bírálatot olvastam erről a filmről, mégsem tudtak meggyőzni arról, hogy olyan rengeteg történelmi hiba lenne benne. A Hermann Róbert történész által felsorolt dolgok nem tűnnek igazán komoly hibáknak (mint hogy az egyik tábornok a valóságban nem volt bajuszos, meg hogy az egyenruhák nem teljesen stimmelnek és hogy rosszul töltenek meg egy puskát a film végén). A kitalált szereplőkkel sincs bajom, hiszen például az Egri csillagokban is szerepel a gyűrűjét kajtató Jumurdzsák, aki természetesen Gárdonyi fikciója, mégsem teszi történelmietlenné a sztorit. Bár tényleg nem szeretem a Fideszt, azért pusztán emiatt nem húzom le filmjüket, mely amúgy tetszett nekem. Jó, hogy lendületes a cselekmény, mindig van miért izgulni, és tetszetős a reformkori Pest-Buda megmutatása is, a fantasztikus utcaképekkel. Berettyán Nándor szerintem nem rossz Petőfi, és a legtöbb szereplő is jól teljesít. Kiemelném a gonosz Farkasch szerepében Horváth Lajos Ottót, aki tökéletesen jeleníti meg az elszánt császári besúgót. Nálam a dramaturgia és a rendezés is 4 csillagos. És még egyszer mondom, lassan ha kell: nem vagyok Fideszes. Szomorú, hogy már odáig jutottunk, hogy egy szuverén véleményhez is ezt kell kihangsúlyozni Magyarországon.
Kicsit rosszabbra számítottam. Finanszírozást félretéve, a Most vagy soha! nem volt rossz, csak kicsit sablonos és egyszerű. Nincs nagyon identitása, az egész film olyan, mint egy előzetes. A film minden pontját belengi egyfajta pátosz, folyamatosan ... Teljes kritika
Nekem tetszett, ha megköveznek is érte. Pedig nem vagyok fideszes, az hét szentség. De csupán azért lehúzni egy filmet, mert egy nekünk nem tetsző politikai kurzus készítette, nem méltó egy filmekkel komolyabban foglalkozó mozirajongóhoz. És amúgy meg tényleg nem rossz. Nehéz lehetett volna többet kihozni belőle, ha egyszer 1848. március 15-én valóban nem történt semmi véres esemény, összetűzés vagy utcai harc. De ebben akadnak üldözéses jelenetek, bunyók, izgulnivaló is. Amellett olvastam egy honlapon, hogy a film ellen felhozott történelmi hibák egyike sem eget rengető.
Igyekeztem kizárni a politikai előítéletet, és ez viszonylag könnyen ment, mert nem éreztem a mai propaganda bűzét a film nézése közben. Azzal sincs bajom, hogy a történetet fikciós elemekkel tették színesebbé az alkotók. Talán az ötvenkilós Szendrey Júliából nem csináltam volna akcióhőst, de még ez is belefér. Viszont az egész filmet tompának tartottam, a remek jelmezek és épített (rajzolt) környezet ellenére. Többször is fantáziátlannak és túl hosszúnak éreztem a jeleneteket.
Nem gondoltam, hogy ennyire hulladék ez a film. Még napokkal később sem térek magamhoz. A zenéje kritikán aluli, annyira sok, hogy alig várod a csendet. Nem hiába, ezt a szakmát is tanulni kellene, és nem a hangjegyek mennyiségével jeleskedni, mert ahhoz sok ész nem kell. Mikor reménykedsz, hogy egy filmet azért még a zenével nem lehet teljesen elcseszni, akkor szembesülsz a ténnyel, hogy nagyon is el lehet. Ennél egy óvodás is jobb forgatókönyvet ír, de lehet, még én is. Szóval, a sztori, a rendezés, a korhűség, a gagyi „képeslap” CGI annyira szánalmas, hogy nincs is ilyen. A felkészületlen (előkészítetlen) statiszták, jesszus, ilyen nincs. Mintha mindent egyszer vettek volna fel, és ahogy sikerül, olyan lesz. Ez egy rossz álom.
Hasonló filmek
Kicsit megkésve ugyan, de végül megnéztem én is a 6 milliárdos filmet, a Most vagy sohát, és kellemes meglepetés volt. Tetszett a korhű képek egész sora, az 1848-as Pest látképe és a reformkori környezet megcsinálása is. Elolvastam pár kifogást a filmmel kapcsolatban, de ezek politikai hisztik csupán. Egyáltalán nem rossz film, és a főszereplőkkel sincs baj. Egyes jelenetek Guy Ritchie-filmeket idéznek nekem, például ahol bunyóznak a márciusi ifjak. Kellet a sztoriba a Farkas nevű besúgó karaktere, mely ugyan nem létezett, de már bocs, Jumurdzsák sem az Egri csillagokban, mégsem indult kampány Gárdonyi Géza ellen történelemhamisításért. Sok a mozgalmas jelenet a filmben, noha 1848 március 15-én kevés harcias dolog történt. A mi forradalmunk tetszik-nem tetszik, nem volt épp egy mozgalmas küzdelem. A rendezés mégis akciófilmessé tudja tenni, bár ehhez a márciusi ifjakat heroizálja kissé. Nekem akkor is tetszett, bár nagyon nem vagyok fideszes. Értékelés: 4 csillag, százalékban 75%, mert nekem visszaadja az 1848-as hangulatot.
Hagyjuk már ezt, hogy mi mennyire hiteles a filmben történelmi szempontból. A rettenthetetlen című film után is teljesen kiakadtak a skót történészek, mivel sem a ruhájuk, sem a cselekmények nem adták vissza azt, ami valójában történt. És micsoda sik... Több
Érdekes ennek a filmnek az esete: egyrészt valóban felháborítóan sok pénzt költöttek el rá, és a kormány felhasználta nemzetiességének reklámozására, plusz olyan személyre bízta (Rákay Philip), aki pökhendi módon Fidesz propagandista... ugyanakkor mindazok a színészek és filmesek, akik dolgoztak rajta, igenis jó munkát végeztek. Ami a történelmi hitelességet illeti: végigolvastam a kifogásokat, és röhejesnek tartom, ami ment az ügyben. Nem csak azért mondom, mert véletlenül értek a történelemhez, de egyszerűen divat lett szakmai körökben a film aprólékos kidekázása, hogy minden valamire való történész versenyzett azon, ki talál több hibát benne. Olyanokat, hogy szakállas volt-e az adott osztrák tábornok, meg hogy az egyenruhák nem stimmelnek, és hogy egy adott jelenetben szakszerű-e a pisztoly és puska feltöltése. Érdekes módon az Egri csillagokat nem dekázták ki, mondván, az akindzsik és topcsik bugyogója nem is olyan színű volt a valóságban, és hogy Jumurdzsák kitalált személy. Mert hogy Farkas (Horváth Lajos Ottó) felháborító módon egy kreált karakter a Most vagy soha!-ban. Őrületes hibák, ugye? Vagy csak kötekedés inkább? Nincs olyan történelmi film, amibe ne lehetne belekötni. Mert akkor az már dokumentumfilm. Akinek az kell, nézzen olyanokat. A helyzet viszont az, hogy a Most vagy soha! jó film akkor is, ha egy rossz rendszer alkotta meg, akkor is, ha propaganda-gyanúsan használták fel, és akkor is, ha Rákay úrtól viszket az ember tenyere. Ennyi.
Attól, hogy egy piszkos szájú fiú öltönyt húz, és elmegy fodrászhoz, nem fog többet tudni a filmekről, és láthatóan ezt pénzzel sem lehet kiváltani. Azt gondolni, hogy pár látványos jelenet már film, hatalmas tévedés, akárcsak az, hogy a film a technikától vagy a díszletektől lesz alkotás. A legnagyobb gond, hogy ez a film valójában egy propaganda, na, annak viszont jó, ha lenne ilyen kategória, még nyerhetne is.
Azt ugyan nem tudom, hová tették a 7 milliárdot, amibe állítólag került a film, de sok elemében szórakoztató végeredményt produkáltak. Nagyon jó lett például az 1848-as Pest látképe az épülő Lánchíddal a háttérben és a hajóhíddal, melyen olyan lelkesen, énekelve mentek át a márciusi ifjak vezetésével a pestiek, hogy kiszabadítsák Táncsicsot. Azt nem tudom, honnan vették, hogy énekelt volna a tömeg, amíg átvonult Budára (a forrásokban ennek semmi nyoma, és Petőfi naplója sem említ ilyesmit). Tetszetősek a verekedős jelenetek is, kicsit Guy Ritchie-stílusban. A Farkas nevű besúgó (Horváth Lajos Ottó) alakja kitalált ugyan, de nagyon is biztosra vehető, hogy számtalan ilyen figura volt Pesten, akik a Habsburgokat szolgálták. Berettyán Nándor szerintem nem rossz Petőfi, megjelenése és szavalatai is stimmelnek a költő alakjával. Nem értek egyet azzal, hogy történészek szedjék atomjaira a filmet, belekötve mindenbe (versengve, hogy ki talál benne több problémát). Egészében korhű az egész, szerintem kb. ez a lényeg. Nálam 4 csillagos, pedig nagyon nem vagyok Fideszes.
Kellemetlen és kétségtelenül érthetetlen, hogy 2024. március 15-ig nem készült Petőfiről mozifilm. Miért nem? Hogy stílusosak legyünk: a kérdés költői. Őszintén szólva, minket sem Enyedi Ildikó zagyva filmjei, sem Nemes Jeles László unalmas történelm... Teljes kritika
