Drága családunk

Az alapsztori ötletes, de a kivitelezés számomra unalmas volt. Vontatott volt a film, itt-ott néha egy jó poénnal vagy beszólással tűzdelve. Elalváshoz jó volt.

Az előttem szólókkal értek egyet, filmként csak átlagos, olasz filmként pedig nem különösebben olasz. Viszont a történetben olyan játszmákra ismerhetünk rá, amik nagyon is valódiak. Amikor emberek elvárnak dolgokat, csak kihasználják egymást, a másik... Többat hibáztatják. Ezekre a szituációkra tapint rá a film roppant humorosan. A szülők szövegén nagyon jókat derültünk, és elgondolkodtató, vajon mit szólna a saját családunk, ha ilyen élesen fogalmaznánk. Ha így hívnánk fel a figyelmet arra, hogy valami nincs rendben köztünk.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Egy álmos délután esett rá a választás, valami könnyű, szórakoztató alkotást kerestem. A Badmanbe beletört a bicskám, harminc percet bírtam, mielőtt kikapcsoltam. Hiába, már a francia vígjátékok sem a régiek, nézzük az olaszokat! Elszendergés helyett... Több kinyílt a csipám, mert bizony kellemes darab. Működik a humor és az érzelmi oldal is. Szülőként könnyedén együtt érzünk a főszereplőkkel, akiket az elkeseredés és egy csipetnyi megleckéztetési szándék egészen érdekes örvénybe sodor. Ami aztán módszeresen szippantja be őket, egyre mélyebbre kerülve a hazugságspirálban. Voltaképpen nem is tudjuk, ki issza meg jobban a levét. Érdekes a szituáció, hisz szinte közhely már, ha nagyobb pénzhez jutunk, akkor hirtelen feltűnnek barátok, családtagok, mindenki másképpen közelít felénk, mint amit megszoktunk. Erre az életszerű és hihető szituációra alapoztak. A szereplők, bár számomra ismertlenek, remekül megállták a helyüket. Többször jókat kuncogtam, szépen használták a helyzetkomikumot és a dialógosokat. Kedves, szívhez szóló kis vígjáték lett. Egészen kellemes figyelni a családot, van bennük valami megmagyarázhatatlan báj. Aranyos családmodellt mutat be, és voltaképpen elég életszagú is. Amiből tanulhatunk is akár, szülőként és kirepülő csemeteként is. Érthető a fiatalok és az idősek motivációja is. Természetesen a végén minden a helyére kerül, ahogy egy családi moziban ez elvárható. Soha rosszabbat, jó volt látni egy értelmes családi vígjátékot.

Alapvetően rendben van a film: minden klasszikus vígjátéki kelléket tartalmaz, és bár a kivitelezés nem fergeteges, nem lehet rá panaszunk. Az alakítások sem kimagaslóak, de megfelelnek a történetnek. A párbeszédek is rendben vannak, van egy-két egés... Többz helyén lévő poén, bár fergeteges röhögést egyik sem vált ki. Nagy előnye viszont a filmnek, hogy a társadalmi mondanivalót a szórakoztatásnak rendeli alá, és nem nyomja didaktikusan a képünkbe, hogy a pénznél fontosabb a szeretet és az összetart(oz)ás. Ellentétben a francia vígjátékokkal, a filmből hiányzik a „helyi”, az adott nemzet karakterisztikájára utaló kikacsintás, e nélkül igazából nem volt olasz a történet, a világon bárhol játszódhatott volna. Mindettől függetlenül, könnyed szórakoztatást nyújt az alkotás, érdemes megnézni. Leginkább egyszer.