Senki 2

Egyszer teljesen nézhető nyári lövölde film. Langyos akciójelenetek, és egyszerű csihi puhi, pár klisével meg közhellyel. Lényegében az előző film kópiája, csak még akciódúsabb és még több egysorost kevertek bele. Következő etapra az lenne a tanácsom, hogy legalább minimális feszültség legyen a filmben néha, ahol egy kicsit aggódhatunk egyik-másik szereplőért. Jelenleg minden pozitív szereplő kb egy Mary Sue volt, aki elpusztíthatatlan és mindig, minden szituációban kérdés nélkül győzni fog. Bármennyi katona, bármilyen fegyverrel, bármilyen tudással jön ellenük, mindig képesek valami Reszkessetek Betörők szintű csapdákat pár óra alatt összepakolni, amiben felnőtt emberek gond nélkül beleesnek. A film lezárása egy látványos vidámparkban játszódik, de a scoobie doos jelenetsor olyan gyorsan lezárul, hogy nem volt túl katartikus a dolog. A film tempója jó, tényleg sok az akció, de nagyrészt hasonló az összes jelenet végig. Valami izgalmasabb ötlet, vagy ne adj isten érdekesebb főgonosz jobb lett volna. Erős közepes.

Apuci kigondolta, hogy elmegy egyet vidámparkozni a gyerekekkel, aztán a végére mindenki vidám lett a családból, csak a gonoszok haltak korán. Egy rendhagyó Kacsamesék-epizód sok verekedéssel és illegális lőfegyverhasználattal. Medenceparton koktélt ... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Számomra az egyetlen pozitívum Sharon Stone feltűnése, egyébként egy hosszúra nyújtott akciószekvencia az egész, ami néha önmaga paródiájává válik. Az elején az idővonalas katyvasz majdhogynem érthetetlen, a későbbiekben meg nagyjából egy átlagos "a jó fiú nem akart bunyózni, de hát a körülmények..."-típusú zúzás lett. Nem olyan jó, mint az első rész, látszik, hogy nem volt eredeti ötlet, de mindenképp le akartak róla nyúzni még egy bőrt. A "család vakációzni indul és az autóban együtt énekelnek" című klisét pedig egyszer és mindenkorra elfelejthetnétek már, kedves filmkészítők. Köszi.

Általában bírom az "egyszemélyes hadsereg"-túlzásokkal operáló akciófilmeket. Ez is elmegy egynek, de az első rész után itt már határozottan fullban nyomják a kretént. A rengeteg poén és mókásan ábrázolt erőszak miatt sokszor komolyan vehetetlen, aztán jön egy-egy ultraerőszakos jelenet, ami visszarepít a komolyságba. Bár így is Timo Thj (nem próbálom meg lebetűzni) rendező talán legkevésbé brutális filmje, az előző filmjei legalább komolyan vehetőek, pusztán csak véresek. A végső leszámolás már-már Tom & Jerry-be illő. Próbáltam mindentől elvonatkoztatni és csak pörgős kikapcsolódásként élvezni, de a számtalan baromság miatt átlépte nálam az élvezhetőség határát. (Mellesleg megjegyzem, hogy ebben az epizódban már nagyon szembetűnő volt, hogy ki akarna egy tömeggyilkos apával együtt élni? Milyen ember lehet otthon egy olyan csávó, aki ölésből keresi a kenyerét? Bizonyára egy szerethető, jópofa, családcentrikus figura, akinek megvannak a maga hibái, de mégiscsak egy jó ember... Tudom, ez egy goofy akciófilm, én meg itt erkölcs-csőszködöm felette. Bocsi.)