Vadcsapáson

Út Palomába, avagy Jason Momoa lett most az új Sylvester Stallone. :-) Ez a film a jószívű embereket ünnepli, akik egy erkölcsi kódex szerinte élik életüket, amely a törvénytől eltérően soha nem engedné meg, hogy egy gyilkos (és nemi erőszak) szabadon meneküljön nevetségesen sok idő után. Könnyen elképzelhetőek ennek a következményei. Észrevehető, hogy a film morális értéke enyhén szólva csekély, esztétikai értéke viszont nem: a képek nemcsak látványosak, de nagyon kifejezőek is. Talán a szerző (Jason Momoa) jobban érezte magát a képekkel, mint bármi mással: biztos, hogy van mondanivalója, és ezt érdekesen, kellemesen teszi. Nem tudom nem összehasonlítani Stallonéval: akárcsak Sly, ő is jónak tűnik a filmezésben. Összegezve, úgy érzem, ez a film csodálatos volt. A mindössze 600 000 dolláros költségvetéssel a szereplők és a történet kiemelkedő volt. Mivel elegem van a folytatásokból és előzményekből, ez egy eredeti sztori, amit mindenképpen érdemes megnézni annak, aki szereti a bósszúállós filmeket.

Borzalmasan ksz*r egy film.

Amennyire izgatottan vártam a bemutató alapján, annyira csalódott lettem a végén. Minden 10. percben úgy éreztem, hogy na most beindul a film, volt is rá itt-ott halvány esély, de csak csordogált tovább semmitmondóan. A történet az elején még lehetőségekkel teli, de ha valakinek van 91 perce bármi másra, inkább tegye azt.