Danielle és a süvet

Emma Seligman és Rachel Sennott nagyot ment ebben a korai 2020-as filmben. Még jó, hogy nem maradt dobozban, mert elsőre úgy volt, hogy a Covid miatt nem mutatják be, de erős késéssel mégis levetítették egy független filmes fesztiválon, ahol kapásból díjat is nyert. Kezdő rendezőtől nem rossz. A helyszín egy zsidó halotti tor, ahol a főszereplő csaj körül kínos történések lavinája indul el. A megvalósítás minimalista és kis költségvetésű, és mégis rendkívül hatásos. A rendező-főszereplő kettősnek azóta lett egy hasonlóan vicces és intelligens másik filmje, amely magyarban a kissé idióta „Pofozóklub a gimiben” címet kapta, alteros beállítottságú nézőknek szintén ajánlott darab.

Kifejezetten tetszett, Rachel Sennott remekül hozza karaktert, annak ellenére, hogy rengeteg különböző szituációba keveredik, amik más és más érzelmi reakciót követelnek a színésznőtől. A film sokmindent kifejez, anélkül, hogy magyarázkodnia kellene.

Számomra az egész alapkoncepció idegesítő volt. Minek marad valaki ott egy buliban (halotti tor), ahol nem érzi jól magát? Persze rá lehet fogni mindenféle okokra, hogy a szülők meg kötelező meg hogy a barátnője stb...

Meglepően egyszerű történet, ami meglepően lefoglalt és felkeltette az érdeklődésemet. Talán a leginkább jellemző a filmre, hogy nagyon realisztikus és könnyű együtt érezni a karakterekkel.