Valami madarak

Magyar szociodráma a lakótelepen és az idősek otthonában. A kivitelezés a szokásos motyogós, lelassult, de az átlagosnál így is több jó pillanata van Hevér Dániel első filmjének. A környezet és az arcok mindazonáltal a nagy általános magyar levertség... Teljes kritika

A magyar realitás talaján áll a két magányos ember letargikus története. Nem vagyok benne biztos, hogy a mindenhol értékelik ezt az idősotthoni kopottas, szürke hangulatot, ami pedig nagyon komoly és mély magyar társadalmi helyzetet ábrázol. Az általam ismert Szacsvay alakítások közül ez a legjobb!

A film úgy emelkedik ki Hollywood látványos tűzijátékának árnyékából, mint a madár a folyómederből. Vonzza a tekintetet és elviszi egy olyan útra, amire nehéz magunktól rátévedni, de mégis ismerős valahonnan. Végre egy nézhető magyar film. Mondhatni ... Teljes kritika

Először nem tűnt túl kreatívnak a történet, aztán rájöttem, hogy nagyon is az. Ezt az alkotást nem a váratlan fordulatok teszik kreatívvá, hanem például egy egyszerű fotel, ami a film végén nyer értelemet. De a címválasztás is parádés, mert rámutat e... Többgy jelenet fontosságára, amiből kiderül, hogy az igazság mennyire relatív, és elgondolkodtat azon, hogy vajon meddig terjedhet a személyi szabadság korlátozása. Az idősotthonok unalmas világát remek párbeszédek és jelenetek teszi érdekessé. Hitelesen ábrázolja a magára maradt, idős emberek érzelmi világát. Azt, hogy sokan feladják, és idő előtt távoznak, de olyan is előfordul, hogy valakinek sikerül megszoknia az új életét. Ráadásként kapunk egy mellékszálat is, ahol egy gimnazista lány hányatott sorsába pillanthatunk bele, és mindez belefért másfél órába, nem nyújtotta felesleges vágóképekkel vontatottá a mozit. Szacsvay hozza a tőle elvárható, magas színvonalat, de a mostanában felkapott tehetség, Kizlinger Lilla megtanulhatna artikulálni. Vagy, ha koncepció volt, hogy az orra alá motyogjon, akkor a rendezőnek üzenem, hogy engem idegesített, hogy a felét nem értettem annak, amit mond.