A rendfenntartó

Rendkívüli. Nagyon jó sorozat.

Remek alakítások, feszültség, realitás. Van némi humora, de nem vidám. Egyetlen gyengéje, hogy a vége már kicsit filmesen könnyedebbre sikerült, a való életben nem ilyen egyszerűek a lezárások és elvarrások. Úgy látom, sok filmnek a befejezés a rákfenéje, kevés köztük a telitalálat. Nagyon tetszett a drogos lányt alakító színésznő és az együgyű haverját játszó színész párosa, tökéletesek voltak. A történet izgalmasan tárulkozik fel, a tanulságok nem laposak vagy erőltetettek, az egész nagyon átérezhető. Olyan, amiről lehet aztán beszélgetni a többiekkel.

Egy igazán angolos film... s ez honnan állapítható meg... talán onnan, hogy nem giccses, annál inkább a valót tükrözi. Nincsenek túljátszva a szereplők, és a felesleges, úgymond kantár szöveg sem jellemzi, hogy most én vagyok a jani stb... mint ami amúgy is jellemzi általában a halivudi akciófilmeket. Szóval amit mutat a film, inkább a valóság, ezért is szeretem a BBC-filmeket, mert élet van benne. Tévedés ne essen, mert szeretem az amcsi filmeket, de azért van különbség. Szóval A rendfenntartó egy remek film, és Martin Freeman helyett nem is tudnék másvalakit elképzelni, mert nagyon hitelesen teszi a dolgát. Guy Ritchie-rajongóknak inkább ajánlom, mint egy pókemberes generációnak, szóval punkosan vehemens, s mégis vannak benne drámai fordulatos, cselekményes történések. S mindezt összegezve egy erős nyolcas egyelőre...

Érdekesen bemutatja, hogyan hathat egy ember mentális állapotára a rendőrmunka. Az egyetlen probléma, hogy nem éreztem realisztikusnak, hogyan képes rendőrként funkcionálni ilyen problémákkal.