Telivérek

Az alakítások kifogásolhatatlanok. A történet már kevésbé. Nekem elmaradt a wow érzés, egynek jó volt.

A Telivérek elsősorban azért működik, mert a két fiatal színésznő makulátlan és extraklasszis teljesítményt nyújt. Másodsorban pedig azért, mert zavaróan és kétségbeejtően pontos látleletet ad a 21. sz. fiatalságáról. Egy olyan világban, ahol az embe... Többrt szinte minden irányból. elképzelhetetlen mennyiségű inger éri, aktív cselekvésre szólítva, bántó a felismerés, hogy a fiatalok egy része mégis unatkozik, nem tud mit kezdeni az életével. A film tipikusan a "jó dolgában nem tudja, hogy mit csináljon" alapesetre építve mutat be két jól szituált, gazdag családban élő tinédzser lányt, akik egyfajta kényszerből, kurta-furcsa barátságot, szövetséget kötnek. A lassú tempóban építkező történet remekül mutatja be a miliőt, ami körbeveszi őket, illetve remekül ábrázolja azt a természetellenes és szokatlan jellemfejlődést, amin a 2 lány végigmegy. A nézőben a filmidő alatt végig motoszkál, hogy nagyon nincs rendben valami ezekkel a fiatalokkal, ami a film végére teljes mértékben be is igazolódik. Mindehhez kellően adagolt fekete humort is kapunk, valamint a fiatalon tragikusan elhunyt Anton Yelchin utolsó, de emlékezetes alakítását. A Thorougbreds egyrészt társadalomkritika, másrészt annak mementója, hogy az emberi gonoszság bárhol, gyakran váratlan és szokatlan helyeken is rejtőzhet, illetve az emberi természet sötét oldalának megnyilvánulásaihoz nem kellenek feltétlenül nagy tragédiák.

Az egész film történetvezetése lassúcska, maga a fejezetekre való bontás kicsit egyedivé teszi. Az alapsztori nem rossz, de talán kicsit egyszerű.

Nem egy szokványos film, sokáig nem is tudja a néző, hogy hova akar kilyukadni. Nem rossz a film, de kell hozzá egy hangulat.