Erőszakik

Örülök, hogy rátaláltam: izgalmas, groteszk, humoros és maradandó.

Kb. 100x hangzik el a filmben, hogy Bruges. A története vontatott, csak várnak arra a palira. Közben Farrel kicsit megagyal egy törpét, meg szenved a múltján.

Ez a film jobb, mint amire emlékeztem. Sok év után most néztem újra, és hát nagyon össze van rakva. A szokásos, minimalista hangulata van, mint a rendező-forgatókönyvíró későbbi két ismertebb filmjének, a Három plakátnak és az A Sziget szellemeinek. Kevés dolog történik, és kevés szereplővel, ezt sokan ingerszegénynek és unalmasnak érzik, de csak annyi van, hogy nem vonják el hülyeségek a figyelmünket. A cselekmény lassan épül, van időnk elmélázni a szereplők lelkivilágán és Ken feloldhatatlannak látszó dilemmáján. Eközben Martin McDonagh sajátos humora is működik, és vannak részletek, amik csak a vége felé nyernek értelmet. Például az, hogy az elején van három túlsúlyos turista, akik fel akarnak menni egy toronyba, de nem ajánlják nekik. Ez amúgy az egyik sokat idézett poénos jelenete is a filmnek. A végén meg azért van zárva a torony, mert előző nap szívrohamot kapott egy túlsúlyos turista, amikor felment. A maroknyi mellékszereplő egyike se szerepel csak úgy, később mindegyiknek lesz még visszatérése, nagyon érdekes, ahogy ezekkel játszik a rendező. Colin Farrell és Brendan Gleeson párosa megunhatatlan, ennél már csak az jobb, amikor a film második felére megérkezik Ralph Fiennes. Azt hiszem, hogy ez egy olyan film, amit érdemes egyszer-kétszer újranézni. Én most láttam másodszor, de még egyszer biztosan meg fogom nézni úgy 10-15 év múlva.

nem tudok belekötni. minden tekintetben jó film, ami leginkább dráma, az is angol fűszerezettséggel tálalva. talán a "filmcímmagyarítók" kaphatnának egy nagy 0 pontot, amiért elkövették azt, hogy ennek a filmnek EZT a címet adták. totális megtévesztés. 10/10