Ennél csak jobb jöhet

Albert és Bruno kényszeres fogyasztók, túladósodottak, egyiküket a pitiáner cselszövések, a másikukat a magánélete sodorja az úton, amelyet mindketten azért járnak, hogy a víz fölött tartsák a fejüket. Találkoznak fiatal lázadó aktivistákkal, klímavészmadarakkal, a társadalmi igazságosság és az ökológiai felelősségvállalás szerelmeseivel. Albert és Bruno, akiket jobban vonz a sör és a chips, mint a jó ügy, fokozatosan integrálódnak egy mozgalomba, meggyőződés nélkül, leginkább azért, hogy minden akciót és minden lázadást kihasználjanak, és hasznot húzzanak belőlük. Az ideológiai minimalizmus, a túlfogyasztás és a boldog józanság között szembesülünk jövőnk bonyolult egyszerűségével, korunk ellentéteivel és paradoxonjaival, egyszóval azzal, hogy minden rendben van.