Ezt a filmet nem kezelték jól a „kritikusok”, de az olyan filmeket sem, mint az „Az élet csodaszép”, „Óz, a csodák csodája” és sok más. A kritikusok néha nem látják, mi van előttük. A tempó csak akkor tűnik lassúnak, ha a szuperhősfilmekhez viszonyítjuk. Hogyan lehet lassú, ha az egész körülbelül három hét alatt zajlik? Olyan tempójú, amilyennek lennie kell, hogy jól megnézhessük Bernadette-et, ki ő, hogyan került oda, és milyen démonokkal küzd. Csodálatos pillantás a lánya és az anyja közötti közelségre, amikor a lány gyakran érzi magát a kettő közül az érettebbnek. A film legjobb szereplője, ahogy annak lennie kell, Bernadette, akit Cate Blanchett higanyos tökéletességig alakított. A mániákus személyiség alatt Blanchett a karakter intelligenciáját, humorát és fájdalmát is megmutatja. Óriási teljesítmény, és szerencsére a díjak egy része a kritika ellenére is odafigyel rá. Ez egy elgondolkodtató, de egyben nagyon vicces film. Az embereknek esélyt kell adniuk neki...
Hát ez az a film amit nem tudok hova tenni. Mert váltakozott benne a dokumentum, az életrajz, pedig valójában egyik se volt. Se misztikus és se vígjáték. És egyálltalán nem is az a lényege, hogy a nő felszívódik, mert nem is szívódik fel, na de mindegy. A színjátszás pocsék volt, talán a kislány volt a legjobb. A film témája nagyon jó lett volna, még lehet, hogy a forgatókönyv is jó volt, de nem jött át. Bocsi.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
