Lány a hullámok hátán

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A huszadik század elején még nem volt annyira elterjedt a nők sportban való részvétele, és ez a film pont erre világít rá, hogy sajnos milyen volt, mennyire nehéz volt a helyzetük akkor még. Rengeteg mindenen kellett keresztülmenniük, hogy elérjék az... Teljes kritika

Eszméletlen jó film! Bemutatja a korabeli szokásokat, társadalmi elvárásokat és az akkori technikai vívmányokat. A történet nagyon szórakoztató, és roppant izgalmas. A kivitelezés filmileg tökéletes.

Vannak párhuzamok a Nyad-filmmel, és ez is szuper, de az még jobb volt. Mindkettőben van 1-1 nő, aki rohadt sokat úszik a tengerben, és ezt nagyon sokáig nézhetjük. Mindketten ellenállnak a társadalmi konvencióknak való megfelelésnek. Nekifutnak, kudarcot vallanak, ki ezért, ki azért, aztán nem adják fel, és végül tűzijáték, fanfár, pezsgő, sikerül nekik. Jelen filmben a La Manche csatornát ússza át a csaj, úgy 100 évvel ezelőtt. Akkoriban még feminista szempontból eléggé sötét kőkorszaki állapotok uralkodtak, így Trudynak minden nehézséggel meg kellett küzdenie, hogy egyáltalán úszhasson, aztán pláne, hogy átússza a csatornát. Sok szempontból tanulságos és felemelő sztori. De azért mindent nem kell besz*pni, a film úgy adja elő, mintha a főszereplő járta volna ki, hogy nők egyáltalán úszhassanak versenysport jelleggel, pedig dehogy, akar már sok éve olimpiai szám is volt a női versenyúszás. Ami miatt nem 10/10: 1. néha pokoli giccses, 2. a filmzene felháborítóan túl van tolva, majdnem mint a rákaifilipsz filmjében, iszonyú sok, iszonyú hangos, iszonyú hatásvadász és sablonos. Ennyi, de ezt a két hibát érdemes kibírni, mert máskülönben elég jó.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Kiválóan sikerült film Trudy Ederle úszónőről, aki óriási időt úszva nőként először úszta át a hideg La Manche csatornát. 14 és fél órás idejével bőven rávert arra az 5 férfira, aki előtte megtette ugyanezt a távot. Elképesztő kitartással elérte, hog... Többy a nőket is komolyan vegyék a sportversenyeken, mert addig alig kaptak lehetőséget a bizonyításra, az olimpián is éppen csak megtűrték őket. Amikor hazatért Amerikába, fél New York kivonult a köszöntésére, és hosszan éljenezték a teljesítményéért. A film végén megtudjuk azt is, hogy Trudy elvesztette végül a hallását, gyerekkori betegsége miatt, amit az úszás csak tovább rontott. Mégis tovább folytatta munkáját, és siket gyerekek úszásoktatásának szentelte az életét. 2003-ban, 98 éves korában hunyt el, hosszú, aktív, szép életút végén. Bár a valóságban Trudy igazi úszóalkat volt, míg a színésznő, Daisy Ridley igencsak karcsú, mégis hitelesen formálta meg az amerikai úszónőt. Tényleg igaz, amit előttem is írtak, nem volt unalmas, pedig hosszú a film.

Két filmet is láttam hasonló témában, de ez messze kenterbe veri mindkettőt. Két óra alatt egyszer sem kellett az órára néznem, hogy mennyi van hátra, miért nem halad előre a történet. A dramaturg és a rendező egyszerűen zseniális. Egy grimasz, egy t... Többesttartás, egy pillantás elég ahhoz, hogy a karakter bőrében érezzük magunkat.

Viszonylag tipikus sportfilm, a szokásos klisékkel és sztereotípiákkal. Mégis nagyon élveztem, főleg az erős alakítások és kompetens történetvezetés miatt. Inspiráló történet.