Halálvasút

2024.06.23 23:54 Artemisia Olvasottság: <100x

1

A II. világháború a kollektív tragédiák és az emberiesség elleni bűnök féktelen időszaka volt. Holocaust, a Hirosimára és Nagaszakira dobott atombombák, Pearl Harbor, Sztálingrád, civil városok bombázása, mint London, Berlin és Drezda, a német nők tömeges megerőszakolása... A mértéktelen vérontás és a kegyetlenségek sora végtelen. Ebben a kritikus időszakban az erőszakhullám a hadifoglyokat sem kerülte el, akiket koncentrációs és fogolytáborokba zárva, rendszerint embertelen körülmények között kényszermunkára fogtak.

A szövetséges hadifoglyok egy csoportjának állít emléket Pierre Boulle francia író (akinek több nagyszerű regény mellett A majmok bolygóját is köszönhetjük!) Híd a Kwai folyón című regénye, mely a hírhedt Thaiföld–Burma vasútvonal, azon belül is egy, a Kwai folyó felett átívelő híd építésének körülményeit dolgozza fel mesteri módon.

A regényt David Lean (Arábiai Lawrence, Doktor Zsivágó) 1957-ben adaptálta filmre, alkotását pedig nemcsak 6 Oscar-díjjal jutalmazták, hanem mára már a filmtörténet kitörölhetetlen részének is tartják.

A hangzatos titulus pedig nem véletlen: Lean egy örök érvényű, remekbe szabott drámát alkotott, mely nemcsak a háború poklát és a Thaiföld–Burma vasútvonalon dolgozó szövetséges hadifoglyok és ázsiai munkások által kiállt megpróbáltatásokat és szenvedéseket mutatja meg kendőzetlenül, az egészségtelen körülményektől az alultápláltságon és betegségeken át a túlhajszoltságig, mindenféle munkavédelmi előírás és a Genfi egyezmény semmibevételéig, valamint a japán őrök brutalitásáig, hanem az emberi akaraterő végső határait is feszegeti.

A megszállott és szociopata Saito és a civilizáció és jog utolsó szalmaszálába a végsőkig kapaszkodó Nicholson párharca két különböző világ, két eltérő kultúra, két eltérő vallás és világlátás, két szélsőségesen eltérő gondolkodásmód és erkölcsrendszer ütköztetése, egymással szögesen ellentétes habitusú ember páratlanul izgalmas mentális hadviselése, mely fontosabbnál fontosabb kérdéseket vet fel. Ősi hagyományok tisztelete (még ha azok nyilvánvalóan barbárok is), vagy a civilizált törvényekhez való ragaszkodás? Mit ér egy ember élete, szemben sokakéval? Megéri-e mások szenvedése árán ragaszkodni a saját céljainkhoz? A cél valóban szentesítheti az eszközt?

David Lean filmje az emberi psziché legsötétebb bugyraiba nyújt betekintést, melyet a háború poklával állít párhuzamba. Műve az egyik legkiválóbb emberi dráma és háborús film, mely valaha készült, és rámutat a háború igazi arcára: pusztít és állatiassá teszi az embert. Csak veszteségeket és örökre szóló sebeket hagy maga után.

Noha építése során nagyjából 100 ezer veszítette életét, a Thaiföld–Burma vasúrvonal ma is áll és használatban van: a mai Mianmart köti össze Thaifölddel. Ahogyan a Kwai folyó hídja is áll Thaiföld Kancsanaburi nevű tartományában, ahol jelenleg a legnépszerűbb turistalátványosságnak számít. A legendás híd megtekinthető és utazható, valamint múzeumok, emlékművek sokasága őrzi az építkezés során elhunytak emlékét. Az építmény csakúgy, mint David Lean filmje, az emberi kegyetlenség és a háborús bűnök örök mementója.