Yorgos Lanthimos-t ma már senkinek sem kell bemuatatni. A görög rendezőzseni markáns névjegyét - elvont történetek, szélsőséges jellemek, extrém cselekményvezetés - olyan instant klasszikusokban ismerhettük meg, mint a gyilkos társadalmi szatíra, A homár; a hideglelős, mágikus realista elemekkel dolgozó Egy szent szarvas meggyilkolása; a szénfekete humorba áztatott, sajátosan átértelmezett történelemlecke, A kedven; vagy a 11 Oscar jelölésből 4-et díjra váltó steampunk, feminista Frankenstein-átirat, a Szegény párák.
A ma már teljesen megérdemelten ünnepelt Lanthimos karrierjét egy itthon kevésbé ismert, görög nyelvű munkájával, a Kutyafoggal kezdte.
Ez a 2009-es alkotás már tartalmazza Lathimos egyedi stílusának összes jellegzetes elemét, sőt talán a leginkább groteszk alkotásáról beszél.
A film egy teljesen abnormális család életére koncentrál: ez a család egy félreeső, erdős területen él egy hatalmas házban, melyet azonban magas fal vesz körül, így a külvilágból szinte alig érzékelhető valami. A szülők itt nevelik 3, a kamaszkor végén járó gyermeküket, 1 fiút és 2 lányt. A film pedig nem árul zsákbamacskát, már a kezdő képsorokkal lerántja a leplet a szülők extrém nevelési elveiről: az anya éppen új szavak jelentésére tanítja a gyerekeket, mint pl. tenger, ami egy karosszék, kirándulás, ami egy keresett padlóburkolat, vagy épp zombi, ami egy kis sárga virág.
A továbbiakban pedig ráérősen bontja ki és járja körül a bizarr alalhelyzetet a különös család mindennapjainak bemutatásával. Megtudjuk, hogy a gyerekek még sosem jártak a falon kívül, és semmit nem láttak a házon és kerten kívüli világból. Úgy tudják, hogy a kinti világ csupa veszély, ahová csak akkor merészkedhetnek ki, ha egyik szemfoguk, avagy Kutyafoguk (innen a film címe) kiesik. De kint csak autóval biztonságos közlekedni, az autóvezetésre pedig csak akkor lesz valaki elég érett ha a kiesett szemfog visszanő... A tv-ben csak az előzőleg videóra vett családi programokat nézhetik vissza, kizárólag idegen nyelvű zenét hallhatnak az apa fordításában, könyveik nincsenek, a zárt ajtók mögött napi egyszer telefonáló anyukról pedig azt hiszik, hogy ilyenkor magában beszél...
A hazugságból felépített propaganda-gépezet, hermetikusan elzárja a külvilágtól a gyerekeket, akik a fenyegető ellenségképpel szemben a biztonság és a gondoskodás forrását látják szüleikben.
A szülőkön (akik közül csak az apa hagyhatja el a házat) és egymáson kívül mindössze egy embert ismernek: Christina, az apa munkahelyén portásként dolgozó nő heti egyszer eljön (szigorúan bekötött szemmel, hogy ne tudja az épület pontos helyét), és kvázi alkalmi prostituáltként, némi plusz pénzért bevezeti a testiségbe a Fiút.
A külvilággal egyedüli kapcsot jelentő Christinára azonban a lányok is felfigyelnek. Az agyafúrtabb Idősebb Lány (merthogy a gyerekeknek egyáltalán nincs nevük) pedig végül megtalálja a (meglehetősen polgárpukkasztó) módját annak, hogy Christina által kapcsolatba kerüljön a külvilággal: valódi filmeket tartalmazó videkazettákat szerez tőle.
Lathimos filmje lassú tempója ellenére végig sokkoló, és tobzódik a botrányosabbnál botrányosabb jelenetekben : masszív propagandagyár, tanmese egy, az engedetlenségéért a falon kívül rekedt, majd egy vérengző vadállat (azaz egy macska) által felfalt, nem létező bátyjról (akinek még megemlékezést is tartanak), gyermekbántalmazás ( a gyerekek teljesítményét ugyanis gyűjthető matricákkal jutalmazzák, az engedetlenségéért azonban verést kapnak, ha a kapu nyitva van akkor pedig négykézlábra ereszkedve, kutyaként ugatva kell elriasztaniuk a kint ólálkodó fenevadakat), állatkínzás (a rendkívül veszélyes hitt macska kibelezése), szexuális kihasználás ( a feltehetően még kiskorú lány szexuális használata hol ajándékokért cserébe, hol a Fiú igényeinek kielégítésére), nyíltan ábrázolt testvérszex, vérfertőzés.
Korántsem könnyű angyag tehát a Kutyafog, nyomasztó, polgárpukkasztó, erőszakos és perverz, nem kíméli sem a szereplőit, sem a nézőit.
Egy végtelenül beteg, mégis zseniálisan felépített, minden képkockájában kidolgozott világot ábrázol, ahol sajátos, alternatív törvények uralkodnak, és amely mindezen szürreális történés által számos társadalmi problémára is reflektál. Egyszóval: a Kutyafog tipikus Lanthimos film.
87 Kutyafog (2009)
A filmdráma középpontjában egy különös család áll, akik elszigetelten élnek a város szélén. A szülők saját belátásuk szerint nevelik három gyermeküket, így azoknak... több»
Szereplők: Christos Stergioglou, Michele Valley, Aggeliki Papoulia, Hristos Passalis, Mary Tsoni
