8/10, de lehet, hogy több

2025.01.23 20:07 Ahoj poplacsek Olvasottság: 225x

0

Haboztam a 4 és 5 csillag között, talán a pillanatnyi lelki felkészültségem billentette az egyik irányba a mérleg nyelvét.

Julianne Moore, Alec Baldwin és Kristen Stewart is nagy érzékenységgel és nagyszerűen játszik ebben a rendkívüli érzelmi töltetű alkotásban.

Alice nyelvészprofesszor, aki 50 évesen azon kapja magát, hogy kezdi cserben hagyni az agya, végül korai Alzheimert diagnosztizálnak nála. Innen előre világosan látható úton követhetjük a főszereplő leépülését.

Leginkább olyan a cselekmény, mintha a Virágot Algernonnak második felét néznénk (annak, aki nem olvasta vagy látta: ott volt egy faék péklegény, akit orvosi kísérlet keretei között nagyon okosra turbóztak, aztán ez megfordult, és visszaesett az illető az eredeti állapotába). Ez még semmiképpen nem 5 csillag, önmagában nem innovatív vagy szokatlan/ismeretlen helyzet, amibe a rendező, pontosabban az adaptált regény írója elkalauzol. Viszont így is van több komoly erénye a filmnek. Elsősorban az, hogy nagy érzékenységgel és szeretettel viszonyul egy, a külvilág által sokszor mostohán és kevés megértéssel kezelt betegség elszenvedőjéhez. Alice meg is fogalmazza egy ponton, hogy jobb lett volna, ha rákos lesz, azt olyan jól elfogadja a társadalom és szolidaritással viszonyul hozzá, szemben az ő állapotával.

Egy gondolkodó értelmiségi ember számára az egyik lehetséges legnagyobb csapás, hogy élete derekán fokozatosan elhagyják a szellemi képességei. Julianne Moore nagy átéléssel és plasztikusan mutatja meg nekünk ennek a megélését. Nyilván ahogy Alice kezeli a saját helyzetét a filmben, az csak az egyike a lehetséges válaszoknak, de ahogy ő csinálja, az önmagában is szép válasz.

Nagyon ajánlom a megnézését, és készüljetek rá, hogy érzelmileg be lesztek vonva, de nem giccses, hanem egészséges értelemben.