Nem rövid ez a film, de úgy éreztem, még egyszer meg kell néznem, mielőtt bármit írok róla. Azt éreztem ugyanis az első nézéskor, hogy a legvégén valahogy szimbolikussá vált a történet, és azt akartam kideríteni, hogy ezt jól érzékeltem-e.
Adrien Brody, aki magyar–lengyel–zsidó felmenők gyermeke, egészen megdöbbentő színészi teljesítményt nyújt, de nemcsak ő villan meg erősen, hanem a korábban előszeretettel cukisított és infantilizált Felicity Jones is, sőt a népszerű ausztrál sorozatszereplő Jack Irish, avagy Guy Pierce úgyszintén.
A film vélhetően 95%-ban a Csepel Művek (Weiss Manfréd művek) területén játszódik, a mellette lévő kikötővel együtt, ahogy amikor a Budafok és Budatétény felől megfigyelhető darukon mászkálnak a szereplők, olvasható a MAHART felirat a raktárépület tetőcserepeire kirakva. A Van Burenek magyar villában laknak, a kerítés magyar betonelemes változat.
A kertben a patak felett azért felhúztak egy tetős fahidat, ami az USA-ban délen szokott lenni, de semmiképp se Pennsylvaniában. Az utak, amiken az autók mozognak, magyarok, a lankák és dombok pannon tájakon vannak, a homályos háttérben Solymár vagy Páty vegyes, de főleg piros cserepes háztetői sejlenek fel. A betonkeverő csehszlovák Tatra.
Van még SOTE épület, retro Kádár-kori bútorok. És tudjátok, mit? Totál nem zavaró ez a teszkógazdaságos megjelenítése Pennsylvaniának. Ugyanis ott játszódik a film, de aki ismerős Pesten, az végig feltűnően érzékeli a magyar tájakat, helyszíneket. És tudjátok, ez kicsit se tesz rosszat a filmnek.
Egy grandiózus kivitelű és léptékű sztorit látunk, a főszereplő, Tóth László építész a valóságban nem létezik, de nem magyar előzmény nélküli, valószínűleg néhány világszínvonalú, valós magyar Bauhaus szakemberből rakták össze. A 2. vh után kitántorog, pár kanyar után pedig Van Buren megbízására elkezdi tervezni és felügyelni élete fő művét. Ami igazából a megbízójának a piramisa valahol.
És itt kezd összecsapni minden mindennel, a megbízó – úgy tűnik – kihasználja az építészt, aki önmagát alulértékeli és önbizalomhiányos, ráadásul a kapcsolatuk több, mint ellentmondásos.
Tóthnak és családjának a sorsvonala történelmileg nagyon terhelt, Tóth úgy is néz ki, mint aki folyamatosan egyfajta öngyilkosságban lenne az önpusztító és önboldogtalanító karakterével, mert nem tud ezzel a többgenerációs depresszióval mit kezdeni. Az egész annyira magyar, hogy elképesztő, ahogy Brody ennyire érzi a szerep lényegét, és úgy játssza el, mint aki az egész életét a kutyaszaros pesti utcákon élte.
A filmet második nézésre is úgy éltem meg, hogy ez itt nem egy építész személyes kálváriája , hanem valami egyetemesebb. Nagyon sok minden benne volt, Mr. Toth és Van Buren szadomazo kapcsolata, aminek egyik rettenetes csúcsa a márványbányai posztbuli jelenet volt. Benne volt Toth önleértékelése, ami számomra a végre nem személyes sorsot, hanem generációs és etnikumi szintet járt be.
Fun fact: ezt – azt hiszem – negyedannyiból csinálták, mint Rátkai Kálmán petőfisándoros kalandfilmjét. Igaz, kétszer olyan hosszú, akkor az nyolcad. Ahhoz képest elég jó lett. Ami durva: se elsőre, se másodikra nem éreztem a film extra hosszát. Úgy néztem meg mindkétszer, mint bármelyik másik, normál hosszú alkotást. Sitty-sutty ment el a játékidő.
És igen, a második nézésre is úgy találtam, hogy tele van szimbolizmussal, különösen az utolsó egynegyede-egyhatoda. A képi világ, hangulat, vágás és filmzene pazar, aki fogékony a művészi és értelmiségi mondanivaló iránt, az mindenképpen nézze meg!
74 A brutalista (2024)
Amikor a látnok építész, Tóth László és felesége, Erzsébet 1947-ben elhagyják a háború utáni Európát, hogy újjáépítsék örökségüket és tanúi legyenek a modern... több»
Szereplők: Adrien Brody, Guy Pearce, Felicity Jones, Sztarenki Dóra, Szőke Abigél
