Ethan Hunt visszatér talán utoljára, hogy egy újabb, még lehetetlenebb küldetést vállaljon. A várakozások ellenére A végső leszámolás messze elmaradt a széria legjobb filmjeitől. Erőltetett melodráma, folyamatos magyarázós jelenetek, a kreativitás hiánya és lassú felvezetés jellemezte a mozit. Ezúttal nincsenek komplikált, többszintes küldetések vagy okos csavarok, és bár Tom Cruise életbiztosítóját valószínűleg ismét a szívroham kerülgette, a bemutatott merészségek nem hatottak elég újszerűnek, és az ingadozó lábakon álló cselekmény képtelen volt rengeteg karakterével mit kezdeni. Akad azért akció, ismét futnak, lőnek, úsznak és repülnek hőseink, változatos helyszíneken és hőmérsékletben. A narratív hibái ellenére ez is egy egyszerű, de szórakoztató nyári kalandfilm, mely remekül kihasználta Cruise képességeit.
Ethan Hunt és csapata ismét az Entitás nevű mesterséges intelligencia ellen küzd, ami már világuralomra és atomfegyverek aktiválására készül. Sosem derül ki, miért akar mindenkit elpusztítani, és a történetnek nincs is ideje megállni filozofálni. A szériát sosem jellemezték erős antagonisták, de ebben a filmben szinte semmi újat sem tudunk meg arról, hogy pontosan mi ellen harcolunk, illetve a régi ellenlábas, Gabriel is teljesen ismeretlen marad.
A gyenge gonoszok miatt a történet folyamatosan visszavisz egy hidegháborús drámát idéző bunkerbe, ahol Amerika vezetői azon gondolkoznak, mikor kéne a piros gombot megnyomni. Hogy emelni lehessen a tétet, itt nagyon szájbarágó módon egy képernyőn élőben követjük, ahogy az Entitás átveszi a Földön az uralmat, mintha a világ egy nagy Rizikó világbajnokság lenne.
Az elnök minden reményét Huntba és csapatába teszi, valamiért ismét hőseink az egyetlenek, akik meg tudják menteni a Földet. Totális nukleáris holokauszt a tét, és a film kicsit túl komolyan veszi magát, jelenetei olykor paródiába fordulnak át. Nagyon nem érdemes belegondolni a cselekménybe, a narratív lyukak száma végtelen.
A történet lóhalálában halad, rengeteg új karaktert látunk, akiket nagyrészt képtelen mélyíteni a cselekmény. Sokszor az a hatás, mintha a szereplők is olvasták volna a forgatókönyvet, mert valahogy tűpontosan tudják, mit akar egy szuperintelligens M.I. Mindenki expozíciókban beszél, az adott narratív konfliktust ecseteli indirekt a nézőknek, és a film messze túl sokszor megáll, hogy újra és újra elmagyarázza, mi történt eddig. Az erőltetett mesélés miatt semmi idő sem maradt, hogy karaktereink emberként beszéljenek egymással, mint a korábbi küldetésekben.
Hiányzott, ahogy a csapat egymással interaktál, tervez, szövetkezik vagy vitatkozik, és a humor is szinte teljesen felszívódott. Na de elsősorban a fantasztikus akciójelenetek miatt ülünk be egy Mission: Impossible-filmre, és egy lassú bevezető után a film két erősebb szekvenciát is nekünk dob: a vízben és az égen is küzd Cruise, hogy az Oscar bizottság a kaszkadőr szakmát is arany szobrocskával jutalmazza. Mindkét jelenetet láthattuk már a franchise korábbi részeiben kicsit máshogy kivitelezve, de mindenképp ezek a film kimagasló pillanatai, még úgy is, hogy nagyon újat nem mertek csinálni. Mintha elfogyott volna a kreativitás, ami a szériát fémjelezte, most nem kaptunk fantasztikus, rétegelt küldetéseket vagy több szereplős, csavaros pillanatokat, ahol karaktereink reakciói motiválták a cselekményt.
A korábbi filmek kicsit elmentek thriller irányba, hogy több teret adjanak a küldetéseknek, és bár mindig jó látni a 62 éves sztárt egy repülőből kilógva harcolni, most az akció kissé súlytalannak hatott, mert a gonoszok alig szerepeltek a filmben, nincs elég újszerű megoldás, és szórakoztató karakterpillanatokra sincs idő. A rendező ehelyett azt kéri, hogy emlékezzünk. Megállás nélkül korábbi Mission: Impossible-filmek összefoglalóit nézzük, és rengeteg régi karakter is beköszön.
A mozi egyfajta záró epizódként hat, és szépen összehúzza a széria korábbi elemeit. A cselekmény üzenete azonban elveszik a drámai közhelyek között. A korábbi felvonás szerint Ethan és csapata az emberi gyarlóság és hatalomvágy ellen harcolt, hisz mindenki saját céljaira akarta használni az M.I.-t, és meglepő szövetkezéseken keresztül próbálták megkaparintani ezt a végtelen hatalmat. Ezúttal az Entitás a saját útját járja, de mivel egy arctalan, karaktermentes elem, nem annyira érdekes főgonosz, és nagyon bele sem kavar hőseink dolgaiba. Az algoritmus elleni küzdelem meglepően egyszerű, érthetetlen, hogy egy fizikalitást fényező széria miért egy nem-fizikális, passzív, láthatatlan ellenséget választott antagonistának.
A végső leszámolás túl sok minden akar lenni, de vad tempója, végtelen sok flashbackje és nosztalgiára épülő elemei nem engedik, hogy igazán kibontakozzon. A második felében érkező grandiózus és látványos akciójelenetei kevés meglepetéssel kecsegtetnek, de a mozi szíve ismét Tom Cruise, aki profi kaszkadőr-színészként ügyesen elviszi a hátán a cselekmény hihetetlenebb elemeit. A számos alulfejlesztett karakter ellenére az utolsó kalandnak akadnak izgalmas jelenetei, de érezni, hogy a széria elfáradt, és már nem tud újat mutatni. Sajnos a küldetés nem a csúcson zárta le történetét, az továbbra is az Utóhatás marad.
Életünket a döntéseink határozzák meg. Az akció-thriller sorozat legújabb része nem sokkal az első film eseményei után folytatódik. Az Entitás a világ nukleáris fegyverei... több»
Szereplők: Tom Cruise, Simon Pegg, Hayley Atwell, Angela Bassett, Ving Rhames
