Kevés olyan akciófilm született az elmúlt két évtizedben, amely akkora kulturális jelenséggé nőtte volna ki magát, mint a Halálos iramban (The Fast and the Furious, 2001). Rob Cohen rendezése első pillantásra csupán egy gyorsulási versenyekre és bűnügyi intrikákra épülő akciómozinak tűnt, mégis egy olyan filmsorozat alapkövét fektette le, amely mára a világ egyik legismertebb brandjévé vált. Az első rész azonban különösen érdekes, mert a franchise későbbi, grandiózus látványorgiáival szemben sokkal földközelibb, realisztikusabb történetet mesél el.
A film középpontjában Brian O’Conner (Paul Walker) áll, az ifjú rendőr, aki beépül a Los Angeles-i utcai versenyzők világába, hogy leleplezze a rejtélyes kamionrablásokat. Azonban hamar a saját küldetésének és érzelmeinek csapdájába esik, amikor közel kerül Dominic Torretohoz (Vin Diesel), a karizmatikus bandavezérhez. A klasszikus kettősség – törvény és lojalitás, kötelesség és barátság – izgalmas feszültséget teremt a filmben. Vin Diesel és Paul Walker párosa itt vált ikonikus duóvá: egyikük a nyers erőt és családi összetartást, másikuk a kívülálló kételyeit és tisztességét képviseli.
A Halálos iramban nem a későbbi részekben megszokott felrobbantott tengeralattjárókkal vagy Dubai felhőkarcolói között repkedő autókkal hódította meg a közönséget, hanem a színtiszta utcai versenyek hangulatával. Az éjszakai Los Angeles, a füstölgő motorok, a vibráló neonfények és a föld alatti szubkultúra ábrázolása frissnek és vonzónak hatott. A versenyjelenetek bár mára kissé elavultnak tűnnek digitális trükkjeikkel, abban az időben új színt vittek az akciófilmes műfajba, a nitro-boost effektek pedig a popkultúra részévé váltak.
A film legnagyobb erőssége kétségtelenül a karakterek közti dinamika és az a világ, amelyet bemutat. Az autókultúra nem pusztán díszlet, hanem szerves része a történetnek, és olyan autentikus hangulatot ad, amely vonzóvá tette mind a motorsport, mind az akciófilmek rajongóinak. A szereplők közül Vin Diesel emelkedik ki igazán, akinek szuggesztív jelenléte és a „család” fogalmát hangsúlyozó attitűdje máig meghatározza a sorozat identitását. Paul Walker visszafogottabb, de emberközeli alakítása remek ellenpontot teremt Diesel keménységéhez.
Ugyanakkor a Halálos iramban nem mentes a kliséktől. A rendőr-beépülés történetszála már számos filmben és sorozatban megjelent, így újdonságot nem igazán hordoz. A mellékszereplők – Jordana Brewster vagy Michelle Rodriguez karakterei – inkább kiegészítő funkciót látnak el, mintsem valódi mélységet kapnának. Emellett a forgatókönyv sokszor túlságosan kiszámítható, és a film inkább a látványra, mint a narratív komplexitásra épít.
Nem szabad megfeledkezni a zenéről sem, amely a hip-hop, rap és elektronikus zene keverékével autentikus, adrenalinpumpáló atmoszférát teremtett. A korszak underground hangzása tökéletesen illeszkedett az illegális versenyekhez, és sokat hozzátett a film sajátos identitásához.
A Halálos iramban első része nem hibátlan alkotás, de vitathatatlanul korszakalkotó. Nem pusztán egy akciófilm, hanem egy generáció számára kapu az autók és a sebesség bűvöletébe. Bár a történet nem túl eredeti, a stílus, a hangulat és a karizmatikus főszereplők olyan kombinációt alkottak, amely világszerte milliókat vonzott a mozikba. A folytatások később monumentálisabb irányba vitték a franchise-t, de az alapokat ez a film rakta le – és ezek nélkül nem létezne az a globális jelenség, amit ma Fast & Furious néven ismerünk.
72 Halálos iramban (2001)
Dominic életének nagy részét az autók és a gyorsulási versenyek teszik ki. A fiatal rendőr, Brian megpróbál beférközni Dominic köreibe, mert azt sejti, hogy az országúti... több»
