Ha film, akkor Wes Anderson. Benne még nem csalódtam, és tudom, hogy bármihez is legyen kedvem, az ő munkái közül kell választanom. Meghajolok a munkássága előtt.
Ez a film pont olyan volt, mint egy hétvégi családi mozi, aranyos történet, színes kaland, de néha kicsit túl egyszerű. A karakterek jófejek, és van arca a humorának is, de nem igazán ütött annyira, mint vártam. Viszont a kőkorszaki vibe + a varázslatos madár simán elvitte az egészet
Ez a film olyan brutál és kaotikus lett, hogy még a zombikra se úgy nézel többé, mint „csak zombikra”. A sztori néha randomnak tűnik, de a vizuális hangulat, a sötét humor és a nonstop feszültség simán tartja benned a lelket. Komolyan vártam már egy ilyen őrült folytatást a franchise-ban.
Impozáns képvilág, de túl steril. Mintha egy feminista festményre bámulnék végig, de hiányzik belőle az a szabad, izzó lázadás. Hiába a történelmi háttér, nem érzem a mozgatórugókat, csak a szép képeket.
Ez a film tényleg olyan, mintha te magad ülnél a Ferrariban – IMAX-ben még jobban érvényesül minden rezdülés, kuplung, motorhang. Brad Pitt hozza a karizmát, de amúgy tipikus sportsztori, holtpontokkal. Oké élmény, csak ne várj túl mély drámát.
Szerintem ez a film egy igazi női közösségi élmény: a testvérpár, a varrónők dinamizmusa és a női szolidaritás nagyon erős. Nem egy tipikus happy‑end opera, de pont ettől érződik hitelesnek. Kicsit hosszú, de ha benne vagy, simán viszi az érzelmek.
56 Marakuda legendája (2025)