Remek dokumentumfilm, méltó tisztelgés az élővilág előtt. Kimerítő képet fest a hazai erdők életéről, a bennük élő milliónyi mikroorganizmus szerepéről a természet körforgásában. Felhívja a figyelmet arra, hogy ha nyitott szemmel járunk, ezernyi apró csodát fedezhetünk fel, és olyan érdekességeket is bemutat, melyekre könnyen lehet, hogy az erdőket járva magunktól nem figyelnénk fel. A képi megjelenítés gyönyörű, a narráció egyszerűen, érthetően ad tudományos magyarázatot a vadonban zajló folyamatokra. Természetkedvelőknek mindenképp érdemes megnézni.
Informatív, látványos dokumentumfilm az erdők életéről. Francis Hallét hallgatni számomra hasonló élmény volt, mint az egyik kedvenc szerzőm, Peter Wohlleben műveit olvasni – mindketten hasonló beleéléssel mesélnek a fákról és az élőlényekről, a köztük zajló kommunikációról, arról a tökéletes rendszerről, ami a természetben működik. Ajánlom megnézni, hibátlan, elgondolkodtató film.
Annak ellenére, hogy egy tragikusan végződő, pusztító folyamatot mutat be, Attenborough pozitív üzenettel, bizakodva zárja a mondandóját. Bevallom, én kevésbé hiszek abban, hogy az ember képes újra teljes összhangban élni a természettel; mára a bolygó legértelmesebb lénye annyira fogyasztásorientálttá vált, hogy a globális megoldások mellett óriási erőfeszítésre és rengeteg, alulról jövő kezdeményezésre lenne szükség ahhoz, hogy felfogjuk, túlságosan eltávolodtunk attól, aminek a részei vagyunk. Mindenesetre ez a film is a kiváló dokumentumfilmek sorát gazdagítja, remélem, minél több emberhez eljut, és értő fülekre talál.
Sokáig halogattam a megnézését, de meglepően jól összerakott, szórakoztató történetet sikerült összehozni az alkotóknak. Előzménytörténetként nekem kicsit sántít, ez a Szörnyella nem a 101 kiskutyából jól ismert, kegyetlen Szörnyella, legalábbis az én emlékeimben másként él a karakter. Ez esetben azonban elvonatkoztathatunk az eredeti rajzfilmtől, a Disney filmje önmagában is élvezhető. Részemről a mínusz 1 pont a rettenetesen gagyin megjelenített kutyákért jár, de összességében családi filmként nekem nem okozott csalódást.
Soha nem nézek horrort, de erről a filmről annyi jó véleményt olvastam, hogy gondoltam, adok neki (és magamnak) egy esélyt. Az első 10 perc után leállítottam, egyrészt, mert sokkolt, másrészt felbosszantott, hogy mégis milyen sügér szülő az, aki egy olyan világban, ahol a pisszenés is végzetes, ekkora amatőr hibát követ el. Pár perc szünet után folytattam, de végig az órát lestem, és próbáltam válaszolni a folyton a fejemben kattogó, „ha ez így van, miért nem csinálták ezt vagy azt…?” kérdésre, és igyekeztem túllendülni a logikátlanságokon. Mindenesetre fellélegeztem, amikor végre vége lett, de sajnos csak annyi maradt meg belőle, hogy jó ötlet volt beszéd nélküli filmet készíteni. Nekem nem... több»
NA Amiről a fák suttognak (2020)