A film története az első században, a Szentföldön játszódik. Főhőse egy fiatal nő, aki otthagyja kis halászfaluját és családját, hogy egy új mozgalomhoz csatlakozzon. Nagy hatással van rá a mozgalom karizmatikus vezetője, Názáreti Jézus, ezért Mária Magdolna Jeruzsálembe megy a tanítványokkal, ahol a kereszténység kibontakozó történetének középpontjában találja magát.
Jézus Krisztus története jelentős filmes alkotók több nemzedékének képviselőit is megihlette. Pier Paolo Pasolini elkészítette a Máté evangéliumát, Martin Scorsese a Krisztus utolsó megkísértése-t, Mel Gibson pedig a Passiót. Számtalan megközelítésből ábrázolták a művészeti ágak különböző területein, és mindig felkorbácsolta az érzelmeket. A történet olyan gazdag és olyan sokféleképpen lehet interpretálni, hogy Iain Canning és Emile Sherman producerek gyorsan arra a döntésre jutottak, hogy teljesen új perspektívából mesélik el. A koncepció ötletét egy régészeti lelet szolgáltatta.
„Tudjuk, hogy Jézus története jó néhány filmest megihletett már – mondja Canning. – Egyiptomban és Görögországban pergamentöredékeket találtak, amelyeket Mária Magdolna evangéliumaként azonosítottak, ezért arra gondoltunk, mi lenne, ha egy nő bibliai történetét mesélnénk el. Minden nemzedék a saját korának megfelelően közelíti meg és dolgozza fel újra a bibliai történeteket. Ha filmet készítünk belőlük, szükség van néhány kortárs vonatkozásra, különben senkinek nem lesz kedve megnézni. Úgy éreztük, van létjogosultsága annak, hogy elmeséljük Mária Magdolna történetét – azaz női szemszögből ábrázoljuk Jézus életét és halálát.”
A forgatókönyv első változatát Helen Edmundson angol drámaíró jegyzi, aki koherens cselekménnyé rendezte a fellelhető történeteket. Utána Philippa Goslett vette át a stafétabotot, filmszerűbbé tette a forgatókönyvet és drámai dinamikával látta el a tanítványok és Mária Magdolna kapcsolatát.
Goslett célja az volt, hogy helyrehozzon egy több száz éves hibát. „Mindig is nagyon érdekelt Jézus története, és úgy gondoltam, félreértelmezték Mária Magdolna alakját és mindazt, ami vele megesett. Eljött az alkalom, hogy olyasvalaki is megszólaljon, akinek erre évszázadokon át nem volt lehetősége. Ebben az volt az igazán érdekes, hogy miként változik meg Jézus története annak köszönhetően, hogy női szemszögből ismerjük meg, illetve hogy a női perspektíva révén milyennek látjuk Jézus üzenetét.”
„Mária Magdolna idáig háttérbe szorult, mi pedig az őt megillető helyre, Jézus történetének középpontjába akartuk őt emelni, az egyik legfontosabb apostolként – veszi át a szót Emile Sherman producer. – Történetünk valamennyi vallás híveinek képzeletét kívánja megragadni, gyakorlatilag az egész emberiségnek szól. Mária ráébred, hogy a 'királyságnak' vagy bármely utópiának, amit meg szeretnénk valósítani, önmagunkból kell fakadnia. Szellemünk legbelül lakozik, ugyanott, ahol a szeretet és a jóság. Mária üzenete ugyanolyan forradalmi maradt, amilyen mindig is volt, és reméljük, hogy mindenkit megérint.”
Goslett kutatni kezdte a bibliai idők történetét, ami bizonyos bonyodalmakhoz vezetett, de arra is ráirányította a figyelmet, milyen fontos a film története. „Számos beszélgetést folytattunk papokkal, rabbikkal, zsidó történészekkel, bibliakutatókkal és régészekkel, és szinte senki nem értett egyet a többiekkel! Mindegyikük más módon közelítette meg Jézus mozgalmát és üzenetüket, ami nagyon érdekes volt. De ennél is lenyűgözőbbnek találtuk, hogy egy dologban mégis egyetértettek: hogy Máriát az egyik tanítványnak és apostolnak kell tekinteni.”
„A forgatókönyv számos teológiai és történelmi szöveg feldolgozásával készült – veszi át a szót Liz Watts producer. – Jó néhány zsidó, görög ortodox és katolikus bibliaszakértő és történész tanácsadó is segítette a munkánkat. Mindannyian teljesen más és más nézőpontból közelítettek a témához: megismertük az első századot a zsidók értelmezésében, aztán a keresztény újraértelmezés szerint, végigvehettük Jézus történetét Márk evangéliumától egészen Mária evangéliumáig.
Nem állítjuk, hogy ez a film valamilyen teológiai vagy történelmi tanúságtétel próbálna lenni. A történetet bárki szabadon értelmezheti, mert elsősorban történet, miközben mindenki vallását messzemenően tiszteletben akartuk tartani.”
Goslett hangsúlyozza, hogy alkotói számára Mária evangéliuma volt a legfontosabb szöveg. „A szöveg szerint Mária Jézus mozgalmának egyik legfontosabb alakja. Sokat vitatkozik a férfi tanítványokkal, amiből kiderül, hogy közel áll Jézushoz, és tökéletesen érti a tanításait, s ezt a tudást szeretné megosztani az apostolokkal. Azt, hogy nő létére ennyire érti, mit hirdet Jézus, a tanítványok nehezen tudják feldolgozni, különösen Péter, amiből remek drámai feszültség keletkezik.”
„Az, ahogyan Mária a Királyság mibenlétét értelmezi, tökéletesen megfér a keresztény tanításokkal, amelyek alapja a megbocsátás, a könyörületesség és az emberség – folytatja Liz Watts. – Filmünkben minden tanítvány kissé másként közelíti meg, milyen lesz Isten Királysága a Földön – vagy legalábbis hogyan veszi kezdetét. Miként hozza el Jézus a Királyságot és mikor? Mária a film cselekménye során ráébred, hogy Jézusnak ennél egyszerűbb az üzenete – belülről kell megváltoznunk ahhoz, ha változtatni akarunk a világon magunk körül. Szintén alapvető különbség, hogy Mária Jézus mellett marad a keresztre feszítés alatt, ahelyett, hogy elmenekülne, mint a többi tanítvány teszi. Mária és Péter vitájából kiderül, hogy Mária a megbocsátást tartja Jézus legfontosabb üzenetének.”
Canning és Sherman a film anyagi kilátásait is szem előtt tartotta. „Nem akartuk elriasztani a keresztény közönséget – mondja Canning. – Ugyanakkor azt a gondolatot is elhessegettük magunktól, hogy a keresztény közönség nem tudna azonosulni egy olyan filmmel, amely bizonyos mértékben az egyenlőségről és a feminizmusról szól. Olyan rendezőt kerestünk, aki mindenki számára elfogadható filmet tud készíteni.”
A film alkotói tudatában voltak annak, hogy lesznek, akikben a történet felháborodást kelt. „Felrúgunk pár bevett szabályt, például nem időrendben, viszont sűrítve meséljük el a történetet, és Júdás motivációja is eltér a hagyománytól, de a legtöbb kritikát nyilván azért kaphatjuk, mert női szemszögből tekintünk az eseményekre.”
Nyilvánvaló volt, hogy Garth Davist kérik fel rendezőnek, aki legutóbb az Oroszlánt (Lion) készítette. A filmet hat Oscar®-ra jelölték és két BAFTA-t nyert.
Davist különleges tényező inspirálta arra, hogy elvállalja a feladatot. „Malala Yousafzai jelentette számomra az egyik legfontosabb ihletforrást – mondja a rendező. – A története bizonyos mértékben Máriáéra emlékeztetett. Arcon lőtték a tálibok, mert iskolába akart járni, aztán megkapta a Nobel-békedíjat, majd beszédet mondott, amelyben megbocsátotta a táliboknak, amit tettek. A megbocsátásnak és a szeretetnek ez a gesztusa abszolút mértékben együtt rezonált azzal, amiről Mária története szól.”
Davis arra törekedett, hogy teljesen új perspektívából nézve készítse el a filmet. „Nem akartam olyasmit csinálni, amit már mások is letettek az asztalra. A bibliai témájú filmeket általában a sivatagban forgatják és van egy bizonyos etikett, ami szerint eljárnak. Ennél sokkal nézőbarátabb, releváns és kortárs filmet szerettem volna készíteni, elkerülve az összes sztereotípiát.”
„Ez a film egy olyan nőről szól, aki a hite szerint cselekszik, rengeteg történelmi és teológiai vonatkozása van, ám végsősoron újabb Jézus-történettel van dolgunk, ami teljesen új megvilágításba helyezi mindazt, amit tudtunk – mondja Liz Watts producer. – Azelőtt nem sokat tudtam Mária Magdolnáról, de nagyon érdekelt a története, és úgy gondoltam, hogy a közönség hasonlóan érez majd.”
A film sikere azon áll vagy bukik, ki játssza Máriát. Davis és a producerek olyan színésznőt kerestek, akiben megvan a szükséges érzelmi intelligencia és kifinomult stílus, összetettség és spiritualitás. Davisnek nem kellett messzire mennie, hogy megtalálja Máriát.
„Legutóbb az Oroszlánban dolgoztam együtt Rooney Marával, akit elképesztő színésznőnek tartok – mondja Davis. – Amikor felbukkant a láthatáron a mostani projekt, mindenki azonnal rá gondolt, hiszen szinte nem is evilági minőséget képvisel. Olyasmivel áll összeköttetésben, ami számomra Máriát jelenti. Mária nem tanulta azt, hogy ő kicsoda, a fény már benne világított, már kapcsolatban állt Istennel, de még nem ébredt tudatára, hogyan fejezze ki. Biztos voltam abban, hogy Rooney össze tudja kötni a film különféle témáit.”
Mara számára a film egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy más szemmel tekinthetetett egy hitvilága, amely meghatározta gyerekkori fejlődését. „Katolikus iskolába jártam, tehát egy csomó nézetet belém plántáltak Jézus történetével és általában a vallással kapcsolatban. Amikor először olvastam a forgatókönyvet, nagyon cinikus volt a hozzáállásom. Aztán elbeszélgettünk Garth-tal és felfogtam, milyen filmet készít. Megtanított, hogy más szemszögből nézzek a történetre, úgyhogy amikor másodszor is elolvastam a forgatókönyvet, már megláttam benne a szépséget.”
„A legtöbb hasonló film kizárólag Jézusról szól, ezúttal azonban Mária Magdolna áll a középpontban – folytatja a színésznő. – Megkapjuk mindazt, amit a bibliai témájú filmek a közönség elé szoktak tárni, de most egy nő szemével látjuk az eseményeket. És emiatt teljesen más fénytörésbe kerül minden. Mária Magdolnáról a legtöbben azt gondolják, hogy prostituált volt, ami nem igaz; most kiderül, honnan jött és kicsoda volt valójában.”
Máriát akkor ismerjük meg, amikor még nem találkozott Jézussal. Erős, független, bizonyos értelemben modern nő, aki még mindig nem ment férjhez, pedig húszas éveinek elején jár. Halászattal foglalkozó családjával dolgozik. „Mária a családjával él Magdalában, és nagyon kilóg a környezetéből – magyarázza Mara. – A családja győzködi, hogy menjen férjhez és kezdjen el szülni, hiszen már vénlánynak minősül. Ő azonban nem hajlandó megfelelni a bevett normáknak. Jól elvan a halászattal és leginkább az foglalkoztatja, milyen kapcsolatban áll Istennel. Mindig is kívülállónak tartotta magát, és megszokta, hogy senki nem próbálja megérteni. Amikor Jézus megjelenik az életében, ő az első ember, aki képes felfogni, mit érez. Mária elég bátor ahhoz, hogy otthagyja a családját és kövesse Jézust.”
Rooney Mara azért is szívesen dolgozott újra Davisszel, mert a rendező alkotói módszere találkozott az elvárásaival. „Olyan egyéni a látásmódja, amilyennel még nem találkoztam a pályafutásom során. Hihetetlen intuícióval válogatja ki a szereplőket és a helyszíneket, és ez az ösztönös megérzés vezérli őt az egész forgatás során.”
„Garth nem vallásos, hanem spirituális filmet akart készíteni – folytatja a színésznő. – Nyilván a feminista megközelítés volt a legfontosabb számára, hiszen egy nő szemszögéből meséli el a történetet. Mária Krisztus életének tanúja, ott volt, amikor meghalt, és ott volt, amikor feltámadt. Jelen volt minden fontos mozzanatnál, de prostituálttá degradálták, miközben Péter, aki háromszor tagadta meg Jézust és rosszul értelmezte üzenetét, szentté vált és egyházalapító lett belőle. Máriából szajha lett, Péterből meg szent. Ez egészen elképesztő.”
„Rooney és én nem vagyunk kifejezetten vallásosak, ezért komoly próbatételt jelentett, hogy filmünket első pillantásra vallásos alkotásként értékelhetik – csatlakozik a rendező. – Viszont mindketten átéreztük a történet spirituális üzenetét. Ez az üzenet valahogyan eltűnt a homályban az idők során. A célunk az volt, hogy visszadjuk Jézus igazi üzenetét – hogy a hatalom bennünk van, nem rajtunk kívül, nem az ideológiáktól vagy a szabályoktól függ, hanem attól, hogy odafigyelünk-e rá és megtesszük-e, amit sugall.”
Mara számára az ördögűzés jelenete volt az egyik legnehezebb feladat. Mielőtt Mara elhagyná Magdalát, hogy Jézust kövesse, a családja ördögűzőt fogad fel, hogy megszabadítsa őt a gonosztól. A család úgy gondolja, hogy részükről ez a szeretet megnyilvánulása. „Nem értik Mária személyiségét és nem fogják fel, mi vezérli, hanem úgy gondolják, démon szállta meg – magyarázza Davis. – A tragikus az a dologban, hogy azt hiszik, ezzel jót tesznek neki, holott csak még jobban eltávolítják maguktól. Ebből nagyon nyomasztó és drámai jelenet sülhetett volna ki, de szerencsére ennél sokkal összetettebb lett az eredmény.”
„Tényleg nagyon brutális volt ez a jelenet, főleg amiatt, ahogyan Garth a családot bemutatta – veszi át a szót Mara. – Nagyon szeretetteljes családot teremtett Mária köré. Komolyan törődnek egymással, ezért is olyan fájdalmas fordulat az ördögűzés. Ez nem a megszokott panelszerű megoldás, amikor a rosszak fenekednek a jó ellen. Tényleg szeretik Máriát, és hisznek abban, hogy ez a legjobb, ami történhet vele.”
A jelenet felvétele során a stáb bizarr és nyugtalanító élményt tapasztalt. „Mindannyiunknál volt egy ősi szent szöveg – meséli Davis. – Amikor elkezdtünk bemenni a tengerbe, hirtelen teljesen elállt a szél. Halálos nyugalom telepedett a vidékre. Aztán villámok kezdtek el csapdosni körülöttünk. Mindenkit kitört a frász! Láthattuk, hogy az élet néha tényleg utánozhatja a művészetet.”
Mária, Jézus és Péter bonyolult kapcsolata áll a film középpontjában, ezért kulcsfontosságú volt, hogy megtalálják a tökéletes férfi főszereplőket.
Joaquin Phoenix kapta az embert próbáló feladatot, hogy eljátssza Jézust. „Azt akartam, hogy Jézus hús-vér ember legyen – magyarázza Davis. – Továbbá energikus személyiségként akartam őt bemutatni. Folyton Joaquin járt az eszemben, mert rendkívül érzékeny, ugyanakkor spirituális és gondoskodó alkat. Senki mást nem tudtam elképzelni erre a szerepre.”
A háromszög harmadik csúcsán Péter, Jézus egyik tanítványa található, akit Chiwetel Ejiofor alakít. „Péter a kereszténység egyik kulcsfigurája – mondja a színész. – Nagyon közel állt Jézushoz, amikor utolsó útján Jeruzsálembe ment. Továbbá, akárcsak az összes tanítványnak, neki is nagyon bonyolult kapcsolata volt Mária Magdolnával. Mária és Péter komoly hatással vannak egymásra, és végül Péter hatalmas tiszteletet és szeretetet érez Mária iránt.”
Ejiofor azért látott fantáziát a filmben, mert roppant mód érdekelte, hogyan értelmezi újra az évezredes hagyományt. „Kíváncsi voltam, mi újat lehet még mondani ebben a témában. Jó ötletnek gondoltam, hogy Mária Magdolna szemszögéből meséljük el Jézus történetét, de arra nem vettem volna mérget, hogy bármilyen reveláció sülhetne ki a dologból. De ahogy olvastam a forgatókönyvet, és egyre inkább megértettem, Mária miként fejlődött és hogyan alakult kapcsolata Jézussal, rá kellett jönnöm, milyen sok mai problémát vet fel ez a történet a férfi-nő kapcsolatot és a nőgyülölet társadalmi beágyazottságát illetően.”
„Számomra Péter spirituálisan elszigelt személyiség – veszi át a szót Davis. – Gondoskodó és empatikus lény, aki jobbá akarja tenni a világot, de nem nyitott arra, hogy megszállja a szentlélek. Képtelen magába fogadni azt az egyszerűséget, amiről Mária beszél neki Jézus halála után, és nincs elég bátorsága ahhoz, hogy higgyen abban, a Mennyei Királyság bennünk jön létre és nem rajtunk kívül.”
„Mindennek fontos üzenet van a mai ember számára – folytatja a rendező. – Amikor arról vitatkozunk, hogyan kerülhetnénk közelebb Istenhez, egyszerűbb lenne Mária megközelítését elfogadni. A film fő üzenete talán az lehetne, hogy ne ragadjunk bele a hétköznapi viták és nézeteltérések mocsarába, ne gyűlölködjünk és ne forraljunk bosszút, hanem csak azzal foglalkozzunk, ami igazán számít, és térjünk vissza az alapokhoz.”
A film egyik legfontosabb drámai feszültségét az adja, hogy Péter megkérdőjelezi Mária hitét és kapcsolatát Jézussal, továbbá helyteleníti, hogy olyan fontos szerepet tölt be a mozgalomban. Péter abban hisz, hogy Jézus új világrendet fog létrehozni, míg Mária a személyesen megélt spiritualitásra koncentrál, ami belülről alakítja át az embereket, és hatalmasabb változásokat képes előidézni.
„Péter Jézus jobbkeze, sziklaszilárd hitű tanítvány – mondja Ejiofor. – Nyilvánvaló, hogy Péter a tanítványok szószólója. Hisz abban, hogy küldetésük forradalmat eredményez, ami megváltoztatja a világ működését, azt, ahogy az emberek egymáshoz viszonyulnak, szóval mindent. Aggódik amiatt, hogy egy fiatal nő is csatlakozott hozzájuk, de nem szexuális indíttatásból, hanem mert nem akarja, hogy bárki is azt gondolja, az a fő cél, hogy fiatal nőket ragadjanak magukkal.”
Péter attitűdjét az is árnyalja Máriával kapcsolatban, hogy féltékeny és büszkesége is sérült. „Nagyon nehezen tudja feldolgozni, hogy Mária érzelmileg, intellektuálisan és spirituálisan olyan közel kerül Jézushoz” – mondja Ejiofor.
„Jézus rájön, hogy rokonlélekre talált Máriában – veszi át a szót Mara. – Olyan szoros kapcsolat jön létre közöttük, ami másokkal nem alakul ki, és emiatt Péter kirekesztve érzi magát. Péter teljesen másként látja a világot, mint Mária. Sokkal pragmatikusabb és strukturáltabb a gondolkodása, Mária viszont nagyon empatikus és inkább intuitív alkat. Korábban Péter volt a legfontosabb tanítvány, most pedig hirtelen lett egy vetélytársa, aki ráadásul nő. Mindig Mária az első, aki gondoskodni akar Jézusról, ő áll hozzá a legközelebb, míg a többi tanítvány egy kicsit tart tőle. Mária úgy beszél Jézussal, mint egy hétköznapi emberrel, részben ezért is vonzódik hozzá a férfi.”
A kibontakozó konfliktus miatt Jézus a sivatagba küldi Máriát és Pétert. Ez jó lehetőség számukra, hogy feloldják a köztük feszülő ellentéteket. „Péter elkezdi vele egyenrangú embernek tekinteni Máriát – mondja Ejiofor. – Ez a másik elfogadásának alapja, és ez az ő egyik feladatuk ebben a történetben. Péter rájön, hogy a női tanítvány jelenléte nem veszélyezteti Jézus üzenetét, és korábban rosszul gondolta, hogy csak erőszakos forradalom hozhat változást. Máriának köszönhetően tehát sokkal mélyebb változások mennek végbe.”
A sivatagban tett kirándulás nem csak Péternek válik hasznára. „Péter és Mária előhívnak egymásból valamit – mondja Mara. – Van mit tanulniuk egymástól. Péter könyörületességet tanul Máriától, és kiprovokálja tőle, hogy ellentmondjon neki, erős legyen és megvédje az igazát.”
A hit értelmezésében azonban Mária és Péter továbbra sem értenek egyet. „Mária nem értelmezi szó szerint az üzenetet – folytatja a színésznő. – A tanítványok szó szerint veszik, hogy a királyság eljön és minden reményüket Jézusba vetik: egyetlen ember képes megváltani a világot és mindezt 'értünk teszi'. Mária viszont úgy gondolja, a királyság eljövetelén mindenkinek munkálkodnia kell, és a lelkek mélyén lezajló változás fordít majd a világon. Mindannyiunknak jónak kell lennünk, hogy a világ jó legyen. Egy csomóan viszont azt várják, hogy legyen vezetőjük, akit vakon követhetnek, ami szerintem mindig nagyon veszélyes: ha valakinek a nevében teszünk valamit, abból valami rossz dolog sülhet ki. Szerintem Mária úgy gondolja, a jó érdekében kell jót tenni, azaz nem egy ember miatt, hanem a közösségért.”
Júdást Tahar Rahim alakítja. A film alkotói el akarták kerülni a karikatúraszerű sztereotípiákat, és emberi megközelítésben, együttérzéssel mutatják be a bibliai karaktert. A színésznek többek között ezért tetszett meg a szerep.
„Még sosem találkoztam ilyen Júdással – mondja Rahim. – Júdás Jézus elárulója, és az is marad, de ugyanakkor ember is. Bárki megtehette volna azt, amit ő, hiszen csak egyszerű családapa, aki imádja Jézust és nagyon türelmetlenül várja a változást. Ámosz Oz izraeli író jutott erről eszembe, aki majdnem pontosan ugyanígy ábrázolja Júdást.”
A filmet majdnem teljes egészében Szicíliában forgatták. Mielőtt a kamerák elindultak volna, Davis és a stáb intenzív próbákat tartott. „Garth technikája nagyon eredeti, ami mögött az állhat, hogy festőművészként indult – magyarázza Canning. – Ahelyett, hogy a színészek egyre csak ismételnék a jeleneteket, Garth különféle érzelmi szemszögből közelíti meg a témát, amivel mindenkit kizökkent a komfortzónájából, amiből nagyon érdekes dolgok kerekednek ki.”
„Garth rengeteg információt bocsátott a színészek rendelkezésére, és minden karakterről alaposan elbeszélgetett velük – modnja Watts. – A téma emelkedettsége nagy teher lehetett volna a színészek számára, ezért Garth arra törekedett, hogy a történetet leszállítsa a hétköznapok szintjére és tapinthatóvá tegye a dolgokat.”
„Számomra a próbaidőszak a filmezés legfontosabb része – mondja a rendező. – Első lépésben a színészek megismerik a korszakot és az akkori emberek életét. Ennek érdekében rendelkezésükre bocsátottam a jelmezeket és a kellékeket, megkértem őket, hogy korabeli hozzávalókból készítsék el a régi ételeket, és együtt is egyék meg. Kipróbáltuk a helyszíneket, megnéztük, hogyan aludhattak a házban, ízlelgettük a szavakat. Mindez nagyszerű dolog egy színész számára.”
Davis hegyi túrákra is elvitte a színészeket, hogy szokják a tájat, a ruhákat és a cipőket. „Hogyan aludnál a ruhádban, ami valószínűleg egyetlen vagyontárgyad? Volt egy csomó megoldandó probléma, gyakorlati kérdések vártak válaszra, amitől felébredt a fantáziánk.”
„Soha nem próbálom el magukat a jeleneteket – folytatja a rendező. – A karakterek közötti kapcsolatokon dolgozom. Például arra kérem a színészeket, akiknek a karakterei szorosabb viszonyban vannak egymással, hogy egy nagy papíron rajzolják körbe egymást, aztán fessék meg a másikat. Ez segített abban, hogy szoros kapcsolat jöjjön létre közöttük, és ha jól megnézzük a képeket, sokat elárulnak kettejük viszonyáról. A színészek imádták ezt a módszert.”
