Korábbi premierek

A dokumentumfilm mozaikszerűen mutatja be a mai amerikai élet furcsaságait, jellegzetes eseményeit, a rendkívül meghökkentő, mégis gyorsan terjedő szokásokat. Láthatunk roncsderbyt, autós templomokat, karatézó apácákat, ejtőernyős esküvőt. A testkultusz, a női szépség és a szexualitás központi helyet foglal el az emberek tudatában. Hihetetlen érdeklődés mellett zajlik egy-egy meztelen szépségverseny, dívik a testépítés, a tetoválás. A házastársi kapcsolat és az élettől való (önkéntes) búcsúzás is új formákat talál. Egyesek a "szegényes étkezési kultúrával" szemben szokatlan, sőt elborzasztó tápanyagok felé fordulnak.

Angliát az 1924-es párizsi olimpián két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) képviselik. A sport mindkettejük számára az élet értelmét jelenti, ezért elkerülhetetlen, hogy összecsapásuk során el ne szabaduljanak az indulatok.

Catarina, az amerikai operaénekesnõ, 15 éves fiával Rómába érkezik, ahová szerzõdése szolítja. Kezdetben nem veszi észre, hogy fia rosszul érzi magát új környezetében. Egy nap aztán rádöbben, hogy a fiú a kábítószer rabja lett. A nagyvilág teljes kizárásával maga próbálkozik meg kígyógyításával, s ennek során még vérfertõzésre is sor kerül kettejük között.

Larry Stanzianni három év után szabadul a San Franciscó-i fegyházból, és előlről akarja kezdeni az életét, mint magándetektív. A múlt árnyékából feltűnik Larry irodájában Jack Goldsmith, az FBI főnöke. A cégnek a legjobb emberre van szüksége, hogy elkaphassa a kábítószermaffia fejét, Leo Kandinskyt. Mivel a magánnyomozás nem túlságosan jövedelmező, így Larry elvállalja az ügyet. Ám Kobra - ahogy a barátai hívták - ekkor még nem sejti, milyen piszkos ügybe keveredett bele.

Chicago nyomornegyedében találkozik egymással Bill és Abby. A két fiatal egymásba szeret. Elhatározzák, hogy a nyomorúságos élet és a nehéz körülmények elől vidékre mennek, ott próbálnak szerencsét. Az amerikai Délre indulnak, de a világ előtt testvéreknek mondják magukat. Éppen aratás ideje van, sikerül elszegődniük az egyik texasi farmra. A fiatal, gazdag és jó képű farmer beleszeret Abby-be. Amikor megtudják, hogy a férfi halálos beteg, és csak egyetlen éve van hátra, úgy döntenek, hogy Abby elfogadja a farmer házassági ajánlatát. Az idilli események azonban tragédiába torkollanak.

1994-ben egy fiatal pár belép a zeneipar, majd a drogok világába.

A tizenévesek élete sem volt könnyebb az 1960-as években. Gruber Ernő gimnazista (Rudolf Péter) napjai táncórák és mulatságok körül forognak. Ez az időszak számára a botladozó udvarlás ideje, de ezúttal úgy tűnik, hogy Gruber végre elért valamit. A hatvanas évek eleji hangulatot idéző kultikus filmben Rudolf Péter első főszerepét alakítja,de a Cha-cha-cha kötelező produkció Epres Attila  és Hollósi Frigyes rajongói számára is.

Bill és Henry, a két öregedő prémvadász a Sziklás-hegység vadonját járja az 1830-as években. Évente egyszer lejönnek a hegyekből a vásárra, hogy túladjanak portékájukon, és nyakára hágjanak az érte kapott pénznek. Egy csetepaté során Bill megmenti a feketelábú főnök asszonyát. A gond, hogy ezután képtelen lerázni, a nő mindenhová követi, miközben Bátor Sas bosszúért kiált. Ám a két hegyi embert kemény fából faragták, a veszéllyel dacolva elindulnak megkeresni az indiánok földjén lévő legendás völgyet, ahol rengeteg hód él. 

Ballát, a fiatal orvost (Máté Gábor) és feleségét (Udvaros Dorottya) szívesen látják a kis településen, a páros azonban nem túlságosan lelkes. Balla asszony kétségbeesetten vágyik a nagyvárosi életre, és a háziorvos vidéki gyakorlatában sem megy minden simán. Böszörményi Géza szatirikus filmjében gazdagítja a vidékre költöző értelmiség toposzát. A főbb szerepeketKoltai Róbert, Jiří Menzel, Szacsvay László, Udvaros Dorottya és Pogány Judit alakítják.

A feleség, Jessica bejelentése úgy éri házastársát, mint derült égbõl a villámcsapás: elválik, hogy saját énjére rátaláljon. A férj, Phil kétségbeesik. Felkeres egy elvált férfiakat vigasztaló, pszichológus-"mûhelyt", s gyorsan vigasztalódik is Marilynnel. Felesége azonban nem boldogul úgy önállóan, ahogyan azt elképzelte, ezért ismét belép az életébe, s ezzel az érzelmek nagy zûrzavarát idézi elõ.

Daniel és Lauren Franciaországban találkoznak az iskolában, és egyből egymásba szeretnek. Céljuk az, hogy a Sóhajok hídján pecsételjék meg szerelmüket első csókjukkal, így téve azt örök életűvé, ám a ravasz Juliusz hátsó szándékkal segítséget ajánl nekik.

A 16. századi japán történelmet a vissza-visszatérõ polgárháborúk, a hatalomra törõ klánok egymás ellen indított harcai jellemezték. Takeda Singen herceg klánja hatalma megóvása érdekében hadicselhez folyamodik: egy "árnyékharcost", vagyis "kagemusát" bérel fel és állít vezére helyébe a harcmezõkön. Ez a hasonmás egy gazfickó, akit csupán a klán urához való tökéletes hasonlósága ment meg a kivégzéstõl. A kagemusa mindinkább belejön szerepébe, és a klán seregei gyõzelmet gyõzelemre halmoznak parancsnogsága alatt. A herceg fia, Kacujori azonban ezt nem nézi jó szemmel, s végül eléri, hogy elkergetik az udvartól. Ezzel azonban megkezdõdik a nagy hatalmú nemzetség pusztulása: hadseregük a végsõ véres ütközetben megsemmisítõ vereséget szenved.

Snaporaz igazi szoknyapecér, ámamikor egy nő nyomába szegődik, egy feminista kongresszusra keveredik. Itt pedig nagy bajba sodorja magát, a nők játékszerként kezdik el kezelni, és amit nekik kell a férfiaktól elviselniük, most Snaporaz-on töltik ki.

Az egyik legnagyobb hatású maffiafilm az amerikai alvilág aranykorába kalauzol el minket, ahol Don Vito Corleone, egy bevándorló olasz család feje higgadt és keménykezű üzletemberként irányítja a rokoni szálakból szőtt maffiagépezet piszkos ügyleteit. Csak egy dologgal kapcsolatban marad tartózkodó: nem akar beszállni a drogbizniszbe. Az alvilág viszont nem csak a Corleone-családból áll: az ellentétes érdekek azonban nem csak Don Vitóra, hanem a család összes tagjára halálos veszélyt jelentenek. Vajon át tudja venni a családfő helyét fiatal és tapasztalatlan fia, Michael?

A film egy szerbiai kis bányászvárosban játszódik, a háború előtti, a háborús és a háború utáni időszakot átfogva. A „Petria koszorúja” egy írástudatlan falusi asszony tragikus sorsáról szól, valamint arról, hogyan élt együtt három férfival, akiket szeretett. Az álmok és a valóság között őrlődve szenvedéssel, magánnyal, csalódásokkal, reménnyel és szerelemmel teli életet él.

Miként válik egy eszme vagy egy mozgalom torzzá, miként válik egy korábban kitűzött cél az egyén számára toxikussá? Amelyhez korábban hittel és bizalommal csatlakoztak az emberek, mégis zsarnokivá képes válni. Kollégisták ellentmondásos történetét ismerhetjük meg Bacsó Péter filmjében, amely egyszerre szenvedélyes és higgadt.

Floyd, a belgrádi raliversenyző félreteszi párkapcsolatát és katonai kötelezettségeit, hogy kizárólag egy sorsdöntő szombati versenyre készüljön – egy olyan megmérettetésre, amely meghatározhatja karrierjét, és közelebb viheti céljai eléréséhez.

A versailles-i XIV. Lajos Gimnázium minden tanulója megbukott az érettségi vizsgán, ennek ellenére az intézmény igazgatónője nem adja fel. Az új növendékeknek újabbnál újabb módszereket talál ki a tanulás eredményesebbé tételére. Ám minden hiába Párizs leglustább diákjaival szemben. Ráadásul ők is azonnal készek a retorzióra, és a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével vágnak vissza. Hogy egy félresikerült diákcsíny következményeként a börtönt elkerüljék, le kell érettségizniük, ami segítség nélkül nem megy. Ezért a legfantasztikusabb trükköket, puskákat eszelik ki Claude Zidi fergeteges vígjátékában.