Korábbi premierek

A Nyugat írói filmen című sorozat következő darabja a Duna televízióban a Legenda a Nyúlpaprikásról. "Tersánszky ama kevés magyar írók egyike, akik teljesen kialakították a maguk testükhöz álló stílusát "- írta Schöpflin Aladár a Nyugatban 1936-ban, épp a Legenda a nyúlpaprikásról írott kritikájában. Hogy lehet ilyen alakról érdekeset, szépet írni - kérdezi, hiszen Gazsi, a regény főhőse a kis falu társadalmának legpereméről való; élhetetlen, tengődő magán segíteni képtelen, együgyű alak. Álmainak netovábbja egy nyúlpaprikás. Amikor azonban valóra válhatna az álom, hiszen részt vesz egy vadászaton, Gazsi az üldözöttek pártját fogja, s megmenti Paprikás nyuszit. A meseszerű, szomorkásan humoros történetet 1975-ben vitte filmre Kabay Barna.A Gazsit játszó lengyel Wojciech Siemion mellett olyan rendkívül népszerű magyar színészeket láthatunk, mint Kállai Ferenc, Szirtes Ádám,Garas Dezső.

Mikrobi egy háztartási robot, aki utál mosogatni. Ellenben szívesen vigyáz a család gyerekeire, s gyakran kirándul velük a világűrbe. Számos érdekes és izgalmas kalandba keveredik, de mindig győztesen és eredményesen kerül ki a kalamajkákból.  

Lakatos Kati, a roma kislány faluról a fővárosba költözik, s nagy izgalommal készül az iskolába. Felveszi a legszebb cigányos szoknyáját, majd mezítláb indul el. Györgyi néni, a tanítónő szívesen fogadja, de a gyerekek nem akarnak mellette ülni, ezért az utolsó padba ülteti.

Négy párizsi barát spanyolországi nyaralása nem épp a terveik szerint alakul, ráadásul egy utazási csalás miatt szét kell válniuk.  

Egy fiatalember újsághirdetés útján felajánlja szolgálatait: Mr. Psimth mindent elintéz. Egy férfi felkeresi és megkéri, lopja el nagynénje értékes brilliáns nyakláncát. Mr. Psmith megérkezik a kastélyba, és rádöbben, hogy az ott lévő összes vendég az ékszert akarja megszerezni. A fiatalember leleplezi a társaságot, és a nyakék helyett egy feleséget szerez magának.

Benyovszky Móric huszárhadnagy a bécsi udvari bálon mulat. Hazafelé tart, amikor Máté, az intéző közli vele: vebói házát elfoglalták sógorai. Benyovszky Vebóra megy, az Ocsay fivérekkel tárgyal, akik szívesen segítenek neki. Omachel Tamás, a barátait inti a meggondolatlan lépéstől, a birtok erőszakos visszaszerzésétől. Házát azonban felajánlja nekik. Lentulay Anna Tamás menyasszonya, de titokban gyerekkori pajtását, Benyovszky Móricot szereti. A gróf elutasítja őt, s ezért a lány öngyilkos lesz. Tamás soha nem tudja megbocsájtani Benyovszkynak a lány halálát.

Az eredeti ötletekkel teli vígjátékban a Leningrádba érkező olaszok már a repülőgépen megkezdik az egymás elleni küzdelmet. Mindannyian ugyanarra a kincsre vadásznak ugyanis, melyet itt rejtettek el egy oroszlán alá. A város oroszlánszobrairól híres, így a kincskeresőknek van bajuk elég, ráadásul nyomukba szegődik egy szovjet titkosügynök is...

Egy frissen szabadult volt bűnöző megpróbál tiszta lappal új életet kezdeni, a múlt árnyai azonban ezt nem engedik számára.

A második világháború egyik legkegyetlenebb ütközete a Don folyónál zajlott. A film a csata áldozatainak és hőseinek állít emléket.

Flora Bertuccioli egy váratlan ajánlatot kap, miután a híres énekesnőt azzal keresik fel, hogy énekeljen a fronton harcoló katonáknak.

1939 szeptemberében a német csapatok lerohanták Lengyelországot, felmorzsolták a korszerűtlen fegyverekkel felszerelt, de rendkívüli bátorsággal küzdő lengyel hadsereget. Varsótól távol azonban létezett egy ezred, amely nem adta meg magát. Parancsnokuk, Dobrzanski őrnagy (Ryszard Filipski) úgy érezte, hogy ellenállásuk szimbólummá válhat népe előtt. Az országban gyorsan terjedt a hír, hogy van egy ezred, amelyik nem adta meg magát. Keresték és csatlakoztak hozzájuk, akik szabadságukért tovább akartak harcolni. Amerre elvonultak, mindenütt segítették őket. A németek le akarták tagadni létezésüket, majd hatalmas erőket vetettek be felszámolásukra. Dobrzanski, aki Hubal-nak nevezte magát, eredményesen vette fel a küzdelmet velük. Amikor a főparancsnokság úgy döntött, hogy az egységet fel kell oszlatni, Hubal nem fogadta el a döntést.

András (Fried Péter) fiatalon elhagyja szüleit, önálló életet alakít ki, segítségére van főnöke, az Öreg (Szirtes Ádám) is. Kettejük kapcsolatából kiderül, nemcsak a fiatal , de az idősebb is kerülhet lelki válságba. Csányi Miklós első nagyjátékfilmjét 1975 október 23-án mutatták be.

A film 1946 végén játszódik. Nincs élelmiszer, mert a hírek szerint kirabolták az élelmiszerszállítmányt. A fémgyár dolgozói sztrájkba kezdenek. Deák Zoli tárgyalásba fog az igazgatóval, néhány láda fémért megszerzi a szükséges élelmiszert, és ez még csak a kezdet...

A magyar színházi világ 19. századi nagy változásai idején az öregedő Déryné válságba jut: folytassa-e színészi pályáját, vagy vonuljon vissza? Bár tehetsége teljében van, úgy érzi, az új, divatos áramlatok a pálya szélére sodorják. Ekkor - tizennyolc évi távollét után - érte jön Déry, hogy megmentse, hogy elvigye abba a békés kis családi fészekbe, amelyet az ő számára teremtett meg. Déryné vele megy, de hamarosan rádöbben, hogy nem a gondtalan, gondolattalan polgári élet az ő világa. Visszatér a színházba, a mindennapos harcok és sikerek világába.

A szovjet hadseregben harcoló, de méltatlanul bizalmatlanságot élvező cseh alakulatokra rábízzák Sokolovo védelmét, itt majd bizonyíthatják rátermettségüket. Az erőteljes német ellentámadás megindul ellenük, de ők hősiesen helytálltak. A szovjet propaganda igencsak érződik a filmen.

A film a II. világháború vége felé játszódik. A kisvárosi professzor özvegye mindhárom fiát elvesztette már, de mégis töretlenül hisz hazatérésükben. Mikor eléri a front, egyedül marad a kiürített városban az emlékeivel és a fiúk dadájával. A Dada tudja az igazságot, de nem tehet mást, beleéli magát az Anya önáltatásába. A légitámadásoktól megbokrosodott lovak, szekérkaravánok, sérülten tántorgó menekülők sűrűjéből előbb egy, majd két idegen fiú kerül a villába, s a két asszony saját gyermekeiként fogadja, ápolja, becézi őket. Távozásuk után újabb sebesülteken segítenek, míg a rendíthetetlen Dadát találat nem éri.

Egy CIA-ügynök kihallgatását háttérként felhasználva a film az uruguayi kormány és a baloldali Tupamaro gerillák közötti küzdelem következményeit vizsgálja.

Kata (Berek Kati), a vidéken élő magányos özvegyasszony a közeli bútorgyárban dolgozik. Jóskával (Szabó László), egy családos férfival tart fenn kapcsolatot. Úgy érzi, hogy egy gyerek adna értelmet életének, Jóska azonban nem akar bonyodalmakat. Egy napon a közeli nevelőintézetből megszökött lány, Anna (Vígh Gyöngyvér) keres menedéket Kata házában. Néhányszor még találkoznak, de Kata ráébred, hogy a lány nem képes hosszabb ideig kötődni valakihez. Ekkor határozza el, hogy örökbe fogad egy elhagyott gyereket.

Az Elhajlásvizsgáló Hivatal fiatal mérnöke a vonatok kanyarban történő elhajlásának kompenzálásán dolgozik, főnökei azonban folytonosan akadályozzák találmánya megvalósításában. A helyzet akkor fordul igazán komolyra, amikor a mérnök egy szerelmes éjszaka után elhatározza, hogy szakállt növeszt.

A Kopjások egy titkos irredenta szervezet volt, mely Trianon után alakult. Tagjai között volt Rajnay gyárigazgató is, aki felesküdött arra, hogy minden erejével üldözi minden bajok okozóit, a kommunistákat. Hitlerben megmentőjét érzi, a háború után azonban csalódnia kell mindenben, és mindenkiben, még munkás származású szerelmében, Veronikában is...

Raymond Chandler bűnügyi regénye nyomán készült film. Marlowe magánnyomozót egy éjszaka barátja, Terry felkersi, aki feldúltan elmeséli, hogy összezördült feleségével, ezért megkéri Marlowe-t, hogy vigye el a mexikói határig. Marlowe teljesíti barátja kívánságát, ám amikor visszatér, a rendőrség letartóztatja gyilkosságban való bűnrészesség vádjával. Barátja állítólag megölte feleségét, de Marlowe ezt nem hiszi el. Elhatározza, hogy felkutatja a gyilkost. Magyarországon A hosszú búcsú címmel 1975 augusztus 28-án mutatták be.