Korábbi premierek

Az Apacsok című westernben Ulzana, a fiatal indiánvezér kétségekkel fogadja a fehér emberek szívélyességét és nagylelkűségét. Kiderül, hogy neki van igaza, ugyanis az amerikaiak lemészárolják az általuk tőrbecsalt indiánokat. Ulzana bosszús esküszik...

Rengeteg nő dolgozik a konzervgyárban, ennek ellenére nincs az üzemnek bölcsődéje. Ez nagyon megnehezíti az életüket, mert így az asszonyok kénytelenek szatyorban becsempészni a csemetéiket, ha másképp nem tudják megoldani a felügyeletet. Nagy gond ez a vonzó Brigittának is, aki egyedül vállalja gyermekét. Pedig van a gyárnak pénze, de a férfiakból álló vezetés inkább horgásztanyát szeretne építeni. Erre az asszonyok furfangos ellencsapást ötölnek ki...

A Megtörtént bűnügyek című tévéfilmsorozat minden epizódjában egy-egy megtörtént bűneset szálai bogozódnak ki és szemünk láttára oldódnak meg az elfeledett esetek.

Federico nem akar antifasiszta apja sorsára jutni, ezért elhagyja addigi életét, és feleségül veszi a gazdag ember lányát. De az apa és a fiú közötti kötelék olyan erős, hogy Federico hátat fordít új életstílusának, visszatér a gyökereihez.

1934-ben, egy kis burgundi faluban Coudercné, a középkorú özvegy magányosan él a tanyáján. Elhunyt férje rokonai, akiktől igyekszik távol tartani magát, a közelben laknak. A nő a családtagok közül kizárólag félig süket apósa, Henri társaságát tűri meg. Egy nap a tanyán megjelenik egy titokzatos férfi. Kiderül, hogy a jövevény Jean Lavigne, a rendőrség által keresett szökött rab. A jóképű bűnöző számára az Isten háta mögötti hely ideális búvóhelynek bizonyul, ráadásul az özvegy is szemet vet rá. A férfi egyre többet segít a ház körüli munkákban, ám az idilli állapot nem tart sokáig.

Az audiencia című filmdrámában egy férfi minden álma, hogy találkozzon a pápával, ám hiába tesz meg mindent azért, hogy megvalósítsa ezt a rendkívüli találkozást, a nehézségek legyűrik és végül belehal a vágyódásba.

A krakkói Miasszonyunk templom elől lakodalmas menet indul el feldíszített fogatokon egy tanyasi lakba. A vendéglátónál rengeteg az ennivaló, vodka, a táncosok is megtették a magukét, - a felhevült és sokszínű tömeg tolong, a parasztok féktelenül mulatnak, a városiak különhúzódnak, szónokolnak, vitatkoznak. Aztán leszáll az éj és a félhomályos kertek és termek mintegy drámai arénaként fogadnak magukba fantomokat, kisérteteket - a történelem, az irodalom vagy a képzőművészet ismert alakjait - melyek, mintegy a hősök vízióiként jelennek meg , ijesztő látomások és a társadalmi valóság összeütközéseként. A kábult álmodozásban lévő esküvői tömeget felveri az a hír,hogy a megosztott Lengyelország közeli határán egymással szemben állnak az ellenséges csapatok. A kezdeti lázas, felkelésre sarkalló készülődés, az aranykürt szavának ébresztése apatikus, lassú körtáncba fullad, az embereket beborítja a hajnali sűrű köd... A Menyegző eredetileg színdarab, melyet Stanislaw Wyspianski írt 1901-ben. A lengyel kulturális örökség részeként számontartott mű iskolai kötelező olvasmány, szavait, dialógusait a mindennapi szóhasználat is idézi, a történelmi célzások a lengyel történelmi eseményekre vonatkoznak, a kisértetek a lengyel irodalom és művészet ismert alakjai.

A legutóbbi sikeres akciójuk után a három hírhedt csaló úgy dönt, hogy Svájcban helyezeik el a pénzüket. Az egyiküket azonban a londoni repülőtéren letartóztatják, a másikat később megölik, de a pénzt végül mégis egy svájci bankba kerül. Mielőtt a csaló meghal, elmondja a társának a titkát, akinek nem lesz könnyű dolga, ha valaha hozzá akar jutni az összeghez.

A hatvanas évek végén a párizsi Lipp kávéház teraszáról fényes nappal elrabolták a marokkói ellenállás népszerű vezérét, Ben Barkát, akit később holtan találtak. Az ügyben volt ugyan bírósági tárgyalás, de az igazi felelősöket nem nevezték meg, nem ítélték el, bár már akkor közszájon forgott egy összeesküvés-elmélet, miszerint Ben Barkát II. Husszein, marokkói király belügyminisztere gyilkoltatta meg a francia titkosszolgálat és a CIA közreműködésével. A film alkotói kellő távolságtartással kezelték az ötletet adó történetet, nem dokumentarista jellegű, hanem izgalmas, cselekménydús, sztárszereposztású akciófilmet készítettek.

1848 őszén Ozora körül gyülekeznek az általános támadásra készülő császári seregek. Az első szabad szüretet ünneplő ozoraiakat nem rémíti meg a hír, furfanggal futamítják meg a többszörös túlerőben levő hadat.

Feljelentések miatt ellenőr érkezik a biharosi építőipari kisszövetkezethez. A sikkasztásokat és visszaéléseket elkövető három vezető törni kezdi a fejét, hogyan bújhatnának ki a felelősségre vonás alól. Az elnök leütteti és kiraboltatja az ellenőrt, de nem találják meg nála a kompromittáló iratokat. Ezért elhatározzák, egyiküknek fel kell áldoznia magát az "illatos út a semmibe" nevű mérgező folyadékkal.

Varga János balesetvédelmi felelőst nyugdíjazzák. Egy megkeseredett, üres és magányos élet miértjeire keresi a választ.

Egy tengerparti körzet korrupt elöljárója a jakuzákkal összefogva tönkre akarja tenni a helyi halászokat, hogy hozzájusson az állami kárpótlási pénzhez. Ráadásul egy helyi menyasszonyt akar megszerezni a vőlegénye elől. Oicsi alaposan megleckézteti a kéjenc uraságot, aki válaszul – hamis váddal – fejvadászokat szabadít rá. Mind képzett „szakember”, így a veszély ugyancsak valós a vak lány számára. Ráadásul az uraságnak olyan testőre van, aki kardforgatásban felülmúlja őt. Oicsinek viszont fontos a védtelen szegény nép védelme, így nem hátrál meg.

Egy riporter megpróbál leleplezni egy csaló rádióállomást, azonban az igazság felkutatása ugyanolyan veszélyesnek bizonyul, mint a hazugság.

AWilliam Shakespeare nagyívű drámájából készült filmalkotás főszereplője Macbeth, a skót nagyúr, aki hatalomvágyától és három boszorkány sugallataitól megmámorosodva Duncan skót király ellen fordul, majd meggyilkolva őt helyébe lép a trónon. A gyilkosságoknak azonban nincs vége, s Macbeth lelki és erkölcsi züllése úgy tűnik megállíthatatlan. Felesége korábban lelkesen támogatta tetteiben, ám az asszonyt idővel lelkiismeret-furdalás kezdi gyötörni, s elméje lassan az őrület felé sodorja őt.

Hermie 1942 nyarán éli gondtalannak tűnő kamasz életét, amely nem szól másról, csak a megismerésről. Két éretlen barátjával összefogva – leginkább könyveket bújva - a fiú megismeri a szerelmet, az udvarlást, a női test szépségét, a szexualitást és a vágyakozást. Amikor a vőlegényét frissen a háborúba engedő Dorothy-val találkozik, Hermie élete fenekestül felfordul. Apró indokokat keresve igyekszik a fiatalasszony közelébe férkőzni, ám tragédiának kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a fiú végre megkapja vágyai tárgyát. Mialatt az első szerelem végre beteljesülést nyer, Hermie-nek leginkább önmagát sikerül megismernie.

Bertone, a fiatal államügyész felfedezi, hogy egy volontőr, az állami bűnüldöző szervezettől független csoport végez azokkal, akik „megúszták” az igazságszolgáltatást. Minden erejét megfeszítve az önbíráskodók után kezd el nyomozni, de tettével jelentős ellenfeleket szerez magának.

T. Gyula vidéki pártaktíva felutazik Budapestre. Másfél napja van rá, hogy megoldja az elôtte tornyosuló feladatokat: levizsgázzon marxizmusból, szimfonikus zenekart szerezzen karmesterrel együtt és ügyeljen a helyi szurkolókra a Fradi-meccsen.

Frank, a gyilkos bandavezér feladata, hogy megtisztítsa a terepet a terjeszkedő vasúttársaság elől, hogy potya áron jussanak hozzá a sínek melletti területekhez. Jill, az egykori kurtizán azonban foggal-körömmel ragaszkodik a birtokához, Harmonika pedig azon van, hogy levadássza Franket. Eközben feltűnik a színen egy szökött gazember, Cheyenne, akiről senki nem tudja, kinek az oldalán áll.